Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

meg lehet állapítani, hogy nagyon sok községben a megalakult szervezetek, vagy az öntevékenyen működő kommunisták a közélet irányításába úgy folytak be, hogy — mint a bonyhádi esetben is láttuk — megbízottakat küldtek az egyes hivatalokba, intézményekbe, illetve érdekképviseleteket alakítottak. Pártmegbízott működött és szervezői tevékenységéhez lókiutalást kapott Mözsön Wladraf József." Nagymányokon a jegyző ellenőrzését Varga Szokoly József feladatává tették. Pincehelyen Vass Gyula, illegalitásban élt kommunista az elmenekült főjegyző helyére, mint községvezető lépett és vette át a község irányítását.

28 Megint másképpen alakult ez az ellenőrzés Bátaszéken. December közepétől kezdve a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt egy-egy megbízottja együttesen ellenőrizte a községháza munkáját. Ez egyben lehetővé tette az itt működő szovjet parancsnokkal, Csernov őrnaggyal való szorosabb kapcsolat kialakulását. Az őrnagy állandóan hangsúlyozta a bizalmi férfiak előtt a szovjet hadsereg szándékát a felszabadult magyar nép megsegítésére.

29 Ebben az időszakban egyedül a Kommunista Párt szervezéséről ismerünk határozott adatokat, azonban azt is láthattuk, éppen a kommunisták törekedtek arra, hogy más pártok is kezdjék meg munkájukat. Igen jellemző, hogy a Kisgazdapárt hamarosan jelentős szervező munkát végzett és helyi lapként elsőnek, 1945. január 13-án Dombóváron a Tolna megyei Hírlap, dr. Dulin Jenő főszerkesztésében, mint „független társadalmi és közgazdasági lap" jelent meg.

30 Ez a lap adott hírt a dombóvári pártszervezésről is. „A három demokratikus párt közül (a harmadik a Szociáldemokrata Párt) a kommunista párt, ezideig nem működött Dombóváron. Értesülésünk szerint a szervezőbizottság több tagja tájékozódás végett hétfőn Pécsre utazik és hazatérte után hozzákezd a helyi szervezet felállításához."

31 Február 24-én már az újság a helyi szervezet megalakulásáról értesít.

32 E lap számol be a szekszárdi nemzeti bizottság közeli megalakulásáról, valamint a megyeszékhely sajtójának rövid időn belüli megjelenéséről is.

33 Míg a felszabadulás első percétől kezdve sok helyen határozott biztonsággal ki tudjuk mutatni azt a következetes tevékenységet, amellyel a harcrakész kommunisták saját szervezeteiket kialakították, s a közigazgatási és politikai élet irányításához vezető utakat nemcsak keresték, hanem meg is találták, a többi pártoknál bizonytalanságot lehet látni és az első lépések hűen tükrözik ennek jeleit. Azt mindenki érezte, akár egyénekről, akár szervezetekről volt is szó, hogy a demokratikus berendezkedés feltétel nélkül megkövetelte az aktív bekapcsolódást. Ennek teljes kibontakozása csak az Ideiglenes Nemzeti Kormány első rendeleteinek megérkezése után, általában január 15—25. között érezhető. Elsősorban a nemzeti bizottságokban ekkorra már kialakulnak a vitafórumok és ezek a viták minden pártnak és rétegnek segítettek tisztán fogalmazni, feltárták egyúttal az egyes pártok és irányzatok közötti különbségeket. Hogy ebbe a vitába mennyire tiszta vonalvezetéssel indult a kommunista párt, illetve a többi pártok részéről mennyire kusza felfogásokkal és elgondolásokkal kellett szembeszállni, arra e fejezet befejezéseként a később szekszárdi plébánossá lett Perr Viktornak 1945. január 18-án Űjdombóváron a vasutasok előtt mondott beszédéből idézünk: „Szervezkedjünk-e, szabad-e és hová szervezkedjünk?" Evvel a kérdéssel indult beszédében rámutatott arra, hogy a szovjet katonai parancsnokság éppen úgy, mint a kormányzat, kívánatosnak tartja a demokratikus összefogást. „A kormány a nemzeti fronton nyugszik, melynek elődje a Lakatos-kormány, már október 11-én a szövetségesekkel fegyverszünetet kötött, 168