Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

magyar hatóságok a német totális igények kielégítésére a lakosság életszükségleteinek legminimálisabb mértékre való visszaszorítását rendelték el. A szovjet parancsnokságok a hadiszolgáltatásokon és a fegyverszüneti szerződésben foglalt teljesítéseken kívül más megkötést nem alkalmaztak, sőt — mint szó lesz róla — a lakosság szükségleteinek kielégítését nem egy esetben a részükre járó szolgáltatásokból is igyekeztek biztosítani. A Sztójay- és a Szálasi-kormány által mindenki részére kötelező és hadviselés érdekeivel egyáltalán össze nem függő magatartásbeli korlátozásokkal szemben a szovjet parancsnokság ilyenek alkalmazását nem kívánta. A német Gestapo, SS és SD, valamint a velük cimboráló volksbundisták és nyilasok az illetékes magyar állami szervek kikapcsolásával intézkedtek, emberek jogait, szabadságát sárba tiporták, nem egyszer életüket vették. A szovjet parancsnokságok kizárólag a magyar hatóságoktól kívánták és várták el, hogy a fegyverszüneti szerződésben, illetve az azt megelőző időszakban a felszabadítás érdekében folyó harc követelményeinek a maguk vonalán tegyenek eleget. A szovjet hadseregnek is megvoltak a maguk különleges alakulatai. Szekszárdon is és feltételezhetően a megyében másutt is működött az NKVD. Ennek a katonai elhárító szervnek a működéséről a legilletékesebb, Dániel Béla, a politikai rendőrség első főnöke a következőket írta: „Az őrnagy (a parancsnok) már az első napon közölte velem, hogy ők a magyar belügybe a legkisebb mértékben sem avatkoznak be. A belügy a mi dolgunk, ezt magunknak kell megoldanunk. Nyomatékosan közölte velem azt, hogy ők most Jugoszláviából jöttek, azt megelőzően Romániából és Bulgáriából, azonban annyi feljelentésre, amely Magyarországon fut be hozzájuk, még nem volt példa egyik országban sem. Éppen erre való tekintettel is kéri az én véleményemet, valamint a pártét is. Ismételten közölte velem, hogy őket a belügyek nem érdeklik, de annál inkább érdekli őket a szabotázs, a diverzánsok, a kémek ügye, elvégre háború van."

123 Ugyancsak Dániel Béla jegyezte fel, hogy a feljelentett személyek közül még a nyilasokat is, akik a szovjet hadsereggel szemben nem léptek fel, a magyar szerveknek adták át.

126 A német megszállás célja Magyarország emberállományának és mindennemű anyagi javainak végsőkig való, teljes kiaknázása a birodalmi érdekek szolgálatában. A szovjet hadsereg is igénybe vette ugyan a lakosságot, a munkások által megmentett üzemeket, gyárakat, azonban alapvetően más célok érdekében. Ezek a célok összessége adja a „felszabadulás" fogalom igazi tartalmát. Ahogy a frontvonal továbbvonult, úgy csökkentek ezek a megkívánt szolgáltatások és amint az európai háborúnak a Vörös Hadsereg győzelme véget vetett, kerültek a megyei üzemek polgári irányítás alá. A Vörös Hadsereg — s ezen belül a helyi katonai parancsnokság — tevékenységének alapvető politikai tartalma volt: felszabadítás, demokrácia és humanizmus. Az el§ő lépések A megye katonai felszabadítása 1944. december 6-án befejeződött. A harcok 10 nap alatt végigvonultak területükön anélkül, hogy jelentős hadikárok keletkeztek volna. 158