Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

az elszállítottak érdekében. Tény, hogy Szekszárdon részben érthető körülmények folytán a városi közigazgatás eljárása teljesen megmagyarázhatatlan volt. Az is tény, hogy 66 igazolt hűségmozgalmistát is elszállítottak a megyéből, holott ezek — bár a rendelet nem írta elő — számíthattak volna kivételezésre. Mégis összegezésképpen az egész akcióra vonatkozólag mást nem lehet mondani, mint hogy a külön kijelölt szovjet parancsnokság a hadparancsnokság rendelkezése szerint járt el. A bonyhádi főszolgabíró iratai között iktatás nélkül megmaradt a Szekszárd város katonai parancsnokságának 5. sz., egyébként nem publikált parancsa gépelt példányban. Ez az 1944. december 28-án keltezett parancs szó szerint a következőket rendeli el: „Parancs; a német származású munkaképes személyeknek a közvetlen mögöttes területen végzendő közmunkákra való mozgósításáról. A hadrakelt sereg 1944. december 22-i, a közvetlen mögöttes területen végzendő közmunkák megszervezéséről és elvégzéséről szóló, 0060. sz. parancs értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes személyek mozgósítását." A parancs a továbbiakban korhatárként férfiaknál 17—45, nőknél 18—30 évet határozott meg, gyülekezőhelyül a zombai parancsnokságot jelölte meg. Lehetővé tette mintegy 200 kg személyi poggyász, valamint 15 napi élelem elvitelét is. A helyi polgári hatóságok kötelessége volt a mozgósítandó személyek előállítása.

112 A bonyhádi főszolgabíró 1944. december 31-én a községi és körjegyzőknek körrendeletet adott ki, melyben a következőket írta: „A bonyhádi orosz katonai parancsnokság 1944. december 31-én közölt szóbeli parancsára azonnal összeírandók községe-körjegyzősége területén élő németajkú (ennek elbírálásánál esetleg támpontul szolgálhat a népmozg. nyilvántartólap 9. sz. rovata) — 1927-től 1899. évben született férfiak és az 1926—1914. évben született nők munkaszolgálat teljesítés szempontjából." Elrendelte a főszolgabíró, hogy ezeket a személyeket névjegyzékbe kell foglalni, és a névjegyzékeket január 3-án 12 óráig a főszolgabírói hivatalba késedelem nélkül be kell küldeni. A névjegyzéken a legfontosabb személyi adatok mellett a nőknél fel kell tüntetni, hogy terhes-e és hány hét éven aluli gyermeke van. Az ügyiraton a következő elintézést jegyezték fel: „Benti körrendélet kiadva 1945. I. hó 1. A kimutatások-névjegyzékek az orosz parancsnokság szóbeli rendeletére a jegyzői irodákban hagyattak. Az igénybevételt az orosz katonaság kiküldött kai. bizottsága maga végrehajtotta. Irattárba 1945. január 4., olvashatatlan aláírás, irodasegédtiszt.'

,U3 Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása a későbbről származó jelentések és visszaemlékezések alapján községenként történt és úgy koncentrálták a munkaszolgálatra kiválasztottakat. Egyes jelek arra mutatnak, hogy két ütemben történt az elszállítás, az első alkalommal egyes személyeket visszahagytak, majd később mégis elszállították.

115 Feltételezhetően a bonyhádival azonos szövegű rendeletet adhattak ki a többi járásokban is, mert a pari dobolási könyvből is megállapítható, hogy a rendelkezés a németajkúakra vonatkozott."' Szekszárdon ennek a rendelkezésnek a végrehajtása igen helytelenül történt. Ügyészségi eljárás is lett belőle dr. Raák Endre városi főjegyző és társai ellen.

110 Az ügy adataiból tudjuk rekonstruálni az eseményeket és bár az ügyészség az eljárást megszüntette, mégis megállapítható, hogy a helyi hatóságok 155