Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

tamási járásra vonatkozóan az akkori főszolgabíró, dr. Borsiczky Iván a következőket mondotta el: A járási székhely december 2-ről 3-ra virradó éjjel szabadult fel. Pár napig a lakosság házaiba húzódott vissza és tudomása szerint semmiféle hivatalos kapcsolat nem alakult ki. Mintegy 3 nap után újabb szovjet csapatok érkeztek a községbe, ezeknek parancsnoka egy ezredes, vagy alezredes volt, aki kereste a helyi hatóságokat. A község vezetői elmenekültek, ezért a főszolgabírói hivatalba utasították a szovjet tisztet. Tolmács útján felszólította a főszolgabírót, hogy a közigazgatás kezdje meg a működését, nyissák meg az üzleteket, iskolákat és mozikat, hozzák a lakosság tudomására, hogy senkinek sem lesz bántódása és amennyiben bármiféle probléma adódik, számíthatnak az ő segítségére. Ennek alapján a főszolgabíró szolgálattételre behívta a hivatal személyzetét, egyrészről igyekeztek Tamási viszonylatban pótolni a jegyzői hivatal hiányát, másodsorban pedig lovas küldöncök útján a 18 községgel kapcsolatot teremteni. Ezt követően egy-két nap múlva (az írásos adatok alapján december 6-án) érkezett meg Zinovjev őrnagy két másik tiszttel és több idősebb katonával, mint járási szovjet katonai parancsnokság. Zinovjev közölte a főszolgabíróval, hogy a közigazgatási szervezetnek azonnal munkába kell állnia. A járásnak kb. február végéig semmi kapcsolata a megyei katonai parancsnoksággal, Davidovval nem volt. A járási parancsnokság felettes szerve Siófokon székelt, Zinovjev ide egy alkalommal dr. Borsiczkyt is elvitte magával. Itt tájékoztatták, hogy bár a megyeszékhely katonai parancsnokának bizonyos ügyekben rendelkezési joga van a járási parancsnokságok felett, azonban addig, amíg a járás arcvonal közelébe esik, az utasításokat elsősorban a harcoló csapatok magasabb szintű parancsnokságától kapják. Általában ugyanolyan természetű rendelkezéseket adtak ki a lakosság magatartására vonatkozólag, mint amilyeneket a korábbiak során ismertettünk."

1 Németek hadi munkaszolgálata A felszabadult megye első heteinek igen jelentős és meglehetősen erős hullámokat felvert eseménye volt a német lakosság egy részének közmunkára való tartós igénybevétele. Ezzel kapcsolatban máris előre kell bocsátani, hogy maga a rendelkezés — mint ismertetni fogjuk — teljesen világos és tisztán értelmezhető volt. A szovjet hadparancsnokság a jaltai egyezmény alapján igénybe vette a megye német lakosságának egy részét a háború pusztításainak helyreállítására. Ez a háború velejárója és a németek háborús felelősségének következménye volt. Tényként meg kell állapítani, hogy egyes közigazgatási hatóságok ebben a tevékenységben, bár csak kisegítő szerepük volt, nem állottak a helyzet magaslatán. A rendelkezések politikai magatartásra való tekintet nélkül a német munkaképes lakosságra vonatkoztak. A végrehajtás során, az elszállításkor, majd utána a mentőakcióknál egyes személyek és körök, kinek-kinek a volksbundos, vagy nem volksbundos magatartását, a hűségmozgalomhoz való tartozását bizonyítgatták és ezzel kapcsolatban az egész eljárást jogtalannak igyekeztek feltüntetni. Megállapításunk szerint a közmunkára kötelezettekből azokat, akik betegségük, családos voltuk miatt erre jogosultak voltak, a szovjet tisztek felmentették. Ennek ellenére heteken keresztül történtek felterjesztések 154