Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

nak eleget tesz."

iQ

" Kétségtelenül — bár indítóokait nem tudjuk — ez a parancsnok szokatlanul beavatkozott a közigazgatási tevékenységbe azzal, hogy a község vezetőjét ő nevezte ki. Ezt az intézkedést később a járási katonai parancsnokság hatálytalanította. Dacember 15-én a következő szöveget dobolták ki: „A tamási járási szovjet katonai parancsnok és a tamási járás főszolgabírája a folyó évi december hó 4-én kelt megbízás alapján Lendvai Endre helyettes jegyző ilyen megbízását visszavonva, Siklósi Ernő vezetőjegyzőt bízta meg a jegyzői hivatal vezetésével. Munkáját mindenki kezdje el, az elöljáróság intézkedéseit pontosan tartsa be és hajtsa végre, mert az ellene vétők a megszálló csapatok büntetésében részesülnek. Lendvai Endre hivatali működése megszűnt.,'

,m Ez a példa igen erőteljesen bizonyítja, hogy a rendeltetésszerűen közigazgatási funkció ellátását végző katonai parancsnokságok tartózkodtak attól, hogy a közigazgatási ügyekbe közvetlenül beavatkozzanak. Erre a következetességre még egy-két példát szükségesnek tartunk felsorolni. A szekszárdi kórházparancsnok december 26-án közvetlenül a polgármestertől kért robotmunkásokat. A polgármester értesítette, hogy csak akkor teljesítheti a munkásigénylést, ha előzőleg a városparancsnokság a kérelmet láttamozza.

107 Ilyen ésszerűsítési rendelkezésekkel találkoztunk Bonyhádon is. Szekszárd főleg január 1-től kezdve túlzsúfolt volt. 8—10 ezerre tehető az itt ápolt sebesült és beteg katonák száma. Az ezek körüli munkák elvégzésére és más — főleg a két német betörés miatti erődítési — munkálatok következtében elegendő munkaerőt előállítani nem lehetett. A szekszárdi járás községei sem tudták a még szükséges létszámot szolgáltatni, mert Bátaszéken önálló parancsnokság működött, Tolnán is erős szovjet egységek tartózkodtak. Emiatt nem egyszer az alispán a bonyhádi járás községeit is igénybe vette. Ugyanakkor elrendelték, hogy Bonyhádon is egy 2000 fős hadikórházat kell felállítani."

8 A főszolgabírói hivatal a kettős igénybevételt és túlterheltséget jelentette Babin őrnagynak. Ö úgy rendelkezett, hogy bármiféle szolgáltatást bárhonnan jövő rendeletre csak az ő engedélyével teljesíthet a járás.™ Külön intézkedett Mórágy község vonatkozásában, mely a bonyhádi járáshoz tartozott, de a bátaszéki parancsnokság gyakran vette igénybe az embereket és az anyagokat.

110 Ezeket a helyzettel együttjáró visszásságokat a parancsnokságok egymás között fokozatosan megszüntették. A katonai parancsnokságok és az állami szervek közötti kapcsolatnak másik megnyilvánulási formája a közvetlen személyes kapcsolat volt. Igen sok ügyiraton, főleg a főispáni és alispáni ügykörben, valamint a polgármesteri hivatalnál az ügyiratra a következő megjegyzést vezették rá: „Davidovval megbeszélve". Ezeket az ügyeket személyesen tárgyalták meg és az intézkedés valószínűleg katonai vonalon történt. A szovjet katonai parancsnokságok tevékenységi körének teljes jellemzésére még két részletkérdésre kell röviden rátérni. Ezek az arcvonalba eső két járás, a tamási és a paksi járásra jellemző adatok, a másik pedig a szovjet parancsnokság által közvetlenül végrehajtott december végi, január eleji német munkaszolgálatos akció lebonyolítása. A paksi járásból csaknem semmi iratanyag nem maradt meg és meghallgatni sem tudtunk olyan személyt, aki annak idején a közigazgatásban lényeges szerepet töltött volna be. Egy-két későbbi keletű összefoglaló jelentés ugyan rendelkezésre áll, de ezeket majd időrendi sorrendben ismertetni fogjuk. A 153