Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
A szovjet katonai parancsnokságok tevékenysége A Vörös Hadsereg frontparancsnoksága a megye felszabadulása idején egy plakátot, illetve röplapot bocsátott ki „Magyarország polgárai!" kezdettel: „A Vörös Hadsereg csapatai Főparancsnokságuk "parancsára szétzúzzák a német--fasiszta seregeket és fokozzák előnyomulásukat Magyarországon. Magyarország nagy része, meg van tisztítva a német seregektől. A Vörös Hadsereg közel jutott Magyarország fővárosához, Budapesthez. Délnyugat-Magyarországon a Vörös Hadsereg csapatai átkelve a Dunán, elérték a Eclatont. A szovjet seregek Magyarország területére való lépését kimondottan hadiszempont tette szükségessé és a német seregek és Németországgal szövetséges Magyarország csapatai ellenállásának folytatása. A. Vörös Hadsereget nem. vezérlik olyan célok, •— folytatja a frontparancsnokság — hogy Magyarország területének valamely részét meghódítsa, vagy a Magyarországon fennálló társadalmi rendet megváltoztassa. A. Vörös Hadsereg célja a német-fasiszta seregek tökéletes szétzúzása és a Hitler-Németország uralmának megsemmisítése az általa leigázott országokban. Nem mint hódító, hanem mint a német-fasiszta iga alól felszabadító harcol a Vörös Hadsereg Magyarország területén."' 16 A frontparancsnokság e kiáltványnak tekintendő állásfoglalása dokumentumként határozza meg a Vörös Hadsereg magyarországi harci tevékenységének kettős célját: a német-fasiszta seregek katonai megsemmisítését, mint katonai célt, valamint az országnak a német-fasiszta elnyomás alóli felszabadítását, mint politikai célt. E kettős cél egybefonódik addig, míg az egyes országrészek, majd egész Magyarország területén a Vörös Hadsereg győzelmével megszűnik a vert német-fasiszta hadak katonai uralma. Addig elsőrendű feladata a Vörös Hadseregnek — mint a kiáltvány hangoztatja — a katonai győzelem kivívása, ezen belül és emellett viszont a katonai cselekmények második célja a felszabadítás, vagyis Magyarország társadalmi rendjének helyreállítása. Ez természetesen magában foglalja a fasiszta katonai uralommal együttjáró és az általa megteremtett fasiszta társadalmi, gazdasági és politikai rendszer felszámolását, vagyis az ország politikai értelemben vett felszabadítását. E kettős és egybefonódott feladat megoldása érdekében a kiáltvány többi részeiben a frontparancsnokság megállapítja, hogy a német politika sodorta Magyarországot a háborúba és a többi német-szövetséges felszabadítása után Magyarország felszabadítása van soron. Ezt a német-fasiszta seregek ellenállása miatt a Vörös Hadseregnek további harcokkal kell kivívnia és ebben a harcban a frontparancsnokság számít a felszabadított területek lakosságának segítségére. Éppen ezért felhívja az ország polgárait, hogy minden segítséget adjanak meg a Vörös Hadsereg harcához, tartsák be a megállapított katonai rendet és a parancsnokságok összes rendelkezéseit, leplezzék le az ellenséges ügynököket. Felhívja a frontparancsnokság a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát, biztosítsa a rendet, maradjon helyén és folytassa békés munkáját. Kívánja a parancsnokság, hogy biztosítsák az ipari, kereskedelmi, közintézeti és más hivatalok zavartalan munkáját. Kimondja a kiáltvány, hogy a magyar polgárok és magántársulatok összes egyéni tulajdonjoga és a birtokában levő magántulajdon érintetlen marad és a Vörös Hadsereg azokat megvédelmezi. Felhívja az összes helyi hatósági szerveket és polgári önkormányzatokat, hogy folytassák működésüket. Végezetül az egyes osztályokhoz és rétegekhez fordul a frontparancsnokság egy-egy felhívó mondattal, utoljára a papokhoz és hívőkhöz: „Minden akadály nélkül gyakorolhatják vallási szertartásukat." 143