Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A frontparancsnokságnak ez a kiáltványa elsősorban deklaratív jellegű, mely a felszabadított területek lakosságával közölte a szovjet csapatok jelenlétének szükségességét és célját, másodsorban pedig magatartási szabályokat is tartalmazott: A további harcok megsegítését, a katonai rend és a parancsnokságok rendelkezéseinek betartását, az ellenséggel szembeni fellépést, a termelés újrakezdését és az élet normalizálását. A magán- és az állami tulajdont a Vörös Hadsereg védelme alá helyezte. Ezek az általánosnak mondható rendelkezések érvényesülése és érvényesítése gyakorlati intézkedések megtételét tette szükségessé. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága ezeknek az intézkedéseknek megtételére Tolna megye területén külön parancsnokságokat létesített. Szekszárdon működött a megyei parancsnokság, mely egyben ellátta a városi és szekszárdi járási parancsnokság feladatkörét is, létesült ezen kívül minden járási székhelyen is állandó jellegű parancsnokság, mely általában a megyei parancsnokság alá rendelten működött. Ezeken kívül a hadviselés érdekeitől függően hosszabbrövidebb ideig működtek más községekben is parancsnokságok. Ezeket két csoportra lehet osztani: Tartósan működött pl. Dunaföldváron, mely átkelőhely volt, Bátaszéken, mely vasúti csomópont lévén, hadifontosságú volt, olyan parancsnokság, mely a lakossággal, illetve az állami szervekkel tartott kapcsolatot. A másik, átmeneti jellegű forma vált szükségessé, ha egy-egy seregtest olyan községben települt, ahol állandó parancsnokság nem volt. Ezek tevékenysége arra az időre korlátozódott, míg a helységben tartózkodtak.

49 E parancsnokságok tevékenységi körét a fentebb ismertetett frontparancsnoksági kiáltvány határozta meg elsőízben. Az 1945. január 18 és 20 között Moszkvában tárgyalt és aláírt fegyverszüneti egyezmény 17 pontja már magasabb szinten, de csaknem a fentiekkel egyezően rendezte a felszabadító hadsereg és az állami szervek viszonyát: „Magyarország polgári közigazgatása visszaállíttatik. Magyarországnak mindazon a területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb, mint 50—100 km-re fekszik, a helyi viszonyoktól függően. E mellett a magyar közigazgatási hatóságok kötelezik magukat, hogy a béke és közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a szövetséges szovjet főparancsnokság és az ellenőrző bizottság utasításait, amelyeket a jelen fegyverszüneti feltételek biztosításának céljából adnak ki."

m A parancsnokságok megyénkben többféle megjelenési formában adták ki utasításaikat: falragaszok, dobszó útján történt közzététellel (a községekben igen gyakran a két módszert együttesen alkalmazták: dobszó útján közölték a parancsnak a községházán történt kifüggesztését) a közigazgatási hatóságokon keresztül, valamint személyes eljárással, jelenléttel, a hivatali és önkormányzati szervek ülésein való megjelenéssel. Hét falragasz formájában megjelenő parancsot ismerünk, úgy véljük, ez teljes anyagot jelent, azok másolatát egész terjedelmükben közöljük. Négy parancs visel 1. számot. Az időrendben első 1944. december 4-én kelt, a szekszárdi Molnár nyomdában készült. (Jelzése: l/L) Szintén a Molnár nyomda állította elő a december 7-én kelt ugyancsak 1. számú parancsot. (Jelzése: 1/II.)

B Kétnyelvű és ismeretlen nyomdában, központilag készített a bonyhádi járásból megmaradt és december 9-én keltezett blanketta jellegű parancs. (Jelzése: 1/IIL)

23 Ennek a parancsnak magyar nyelvű részét változatlan szöveggel a Molnár nyomdában is elkészítették. (Jelzése: 1/IV.)

54 2. számot három parancson láthatunk. Dátum nélküli, de a teljesítési határidőből következtethetően 1944. december 7—8-án kelt a Szekszárdon előállított és az orosz állam144