Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Ellentmondásos a Senye-féle visszaemlékezésnek ez a része. Semmi adat és dokumentum arra nincs, hogy december 3-án a képviselőtestület összeült volna és ez az akkori viszonyok között aligha volt lehetséges. Az viszont kétségtelennek látszik, hogy Senye Sándor ugyanúgy, mint Klein Kálmán a felszabadulás pillanatától kezdve a szovjet parancsnokság mellett aktívan tevékenykedett. Erre egy közvetett bizonyíték, hogy Senye Sándor december 4-én, több városi tisztviselőt, közöttük Lendvay Lajosnét is szolgálattételre berendelte.

41 Az is zavaró a Senye-féle visszaemlékezésben, hogy december 3-án, a nemzeti bizottság nem működhetett még. Erre ismét nincsen adat, sőt ellenadatként áll az, hogy mint majd részletesen kifejtjük, ekkor még Szekszárdon egy pártrendszer működött. Aligha működhetett tehát még a nemzeti bizottság. Két másik bizottságról tudunk. Az egyik, melyről Makray prépost ír: „A város három vezetője közül egyiknek engem jelöltek meg. Két hét múlva a kommunista párt Senye Sándort, helybeli kormánybiztost jelölte ki a polgármesternek."*

2 Makray nem említi a másik két tagot sem, pedig más forrásból a személyeket azonosítani nem tudtuk. Dániel Béla visszaemlékezése szerint is működött egy általa nemzeti bizottságnak nevezett testület, melynek Makray volt az elnöke.

43 Többen tudnak egy húszas bizottságról, azonban azt senki sem tudta megmondani, hogy mikor működött és milyen funkciót látott el. A december 13-i dátum viszont mind Senye polgármesteri megbízásával, mind pedig Klein Kálmán főispáni kinevezésével kapcsolatban teljesen bizonyosnak látszik. Erről egyrészről megmaradt Klein Kálmán kinevező határozata, melyben mint a szovjet parancsnokság által megbízott főispán 1944. december 13-al Senye Sándort Szekszárd város polgármesterévé kinevezi.

M Az újjáalakított szekszárdi képviselőtestület 1945. január hó 31-én kelt határozatában is a nemzeti bizottság előzetes jóváhagyása alapján veszi tudomásul december 13-i hatállyal Senye Sándor polgármesterségét.

43 Ugyancsak bizonyítja ezt a szekszárdi városi iktatókönyv. A naponként szükséges polgármesteri láttamozást december 13-ig mindennap Cs. Papp Jenő eszközölte, december 13-tól már rendszeresen Senye Sándor írt alá.

46 Meg kell állapítani, hogy a felszabadulástól közéleti tevékenységet folytattak. Talán a Makray-féle megjegyzés, melyet Senyére alkalmazott: „helybeli kormánybiztos" mutatja legjobban a helyzetet. Senye Sándor kétségtelenül intézkedett, hiszen tisztviselőket rendelt be szolgálatra és feltételezhetően először tevékenységi köre nem volt körülhatárolva, ezért nevezi Makray kormánybiztosnak. December 12-re fel kell tételeznünk valamilyen gyűlést, ez lehetett a húszas bizottságé, vagy egy elő-nemzeti bizottságé, amely betöltötte a főispáni és polgármesteri állásokat és a visszaemlékezések szerint kimondta a politikai rendőrség megszervezését is." Mindössze két hét Szekszárdon az az időszak, amikor írásos anyag hiányában pontosan nem tudjuk meghatározni a város vezetésének formáit. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a kommunista pártban szerveződött haladó erők át tudták venni ténylegesen a város és lehetőség szerint a megye vezetését. 1944. december 17-én tartotta a Magyar Kommunista Párt Tolna megyei Szervezete zászlóbontó nagygyűlését. Az erre hívó plakáton — mint az illusztrációk között látható — jelentették be a város és a megye közönségének, hogy a kommunisták átvették a megye és a város vezetését. E tények mögött már ott tudjuk Tolna megye és Szekszárd város katonai parancsnokának, Davidov kapitánynak személyét és kitűnő szervezőképességét. 142