Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

gyobb ellenállás nem is volt. Tényleg november 30-án reggel háromnegyed kilenckor jöttek az első orosz csapatrészek a Béla térig, onnan a plébánia udvarára. Mi kb. reggel 7 órától a pincében tartózkodtunk és így az oroszok megjelenésére onnan jöttünk fel, bántódásunk nem esett. 10 órakor már csendes szentmise volt a templomban és másnap már rendesen harangoztattam is."

23 A bevonuló csapatok parancsnoksága egy tábornok vezetése alatt a kórházban foglalta el harcállását. Mint a kórház gondnoka elmondta, később tudták meg, hogy pár napig ő volt a város parancsnoka, többen keresték fel a város lakosságból.

34 Itt keresték fel őt Senye Sándor és vele együtt Fábián és Áldor doktorok.

35 Ahogy a harci zaj megszűnt, mind többen és többen jöttek elő a lakásokból és a szovjet katonák ezt nem ellenezték. A városházán is megjelentek néhányan a tisztviselők közül. Senye Sándor leírása szerint, amint a szovjet parancsnokságról távozott, dr. Cs. Papp Jenő polgármester hívatta a városházára, ahol több tisztviselő és szovjet tiszt volt együtt. A polgármester felhívta Senyét, hogy kapcsolódjék be a város adminisztrációjába. Senye ettől elzárkózott és csak akkor vállalkozott volna tisztségviselésre, ha ehhez a katonai parancsnokság és a képviselőtestület is hozzájárul.

3

'

1 Még ezen a napon délelőtt a parancsnok hívatta a négy kórházi főorvost. Felszólította őket, hogy ürítsék ki az „új" kórházat, mert ott hadikórházat kívánnak létesíteni. A betegek nagy része a harci cselekmények előtt már hazament, a még ápolás alatt levő betegeket átszállították a régi kórházba és az új kórházat személyzetével együtt a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátották.

37 Az élet megindulásának első eseményei nehezen eleveníthetők fel a viszszaemlékezések és a megmaradt iratanyag tükrében. Az bizonyos, hogy már az első napon a szovjet parancsnokság kereste és igénybe vette a közigazgatást. özv. Németh Gyuláné, az azóta elhunyt köztiszteletben álló evangélikus lelkész özvegye határozottan emlékszik, hogy december 1-én, pénteken reggel két szovjet katonával megjelent náluk Klein Kálmán cipészmester, akiről tudták, hogy 1919-es kommunista. Közölte, hogy a lelkészt hívják a városházára. A szovjetek ugyanis be akarják indítani a város vezetését. Csak olyan emberek kellenek, akik nem paktáltak a fasisztákkal, németekkel és nyilasokkal. Még Cs. Papp Jenő lakására mentek át, majd özvegy Némethné visszaemlékezése szerint nem a városházára, hanem a Béla téren egy másik épületbe. Vártak valakit, akit fogadni kellett, de az illető aznap nem jött. Másnap vagy harmadnap jött egy ideiglenes parancsnok, aki akkor már egy kisebb csoportot talált a város vezetőiből.

38 Itt meg kell jegyezni, hogy a visszaemlékezés csak annyiban tévedhet, hogy ez nem ideiglenes parancsnok volt, hanem feltételezhetően Davidov kapitány, a végleges városi és megyei parancsnok. Erre utal a Makray-féle visszaemlékezés is, mely szerint december 2-án történt meg a városparancsnok üdvözlése és a háromtagú városi vezetőség kijelölése.

39 Senye Sándor visszaemlékezése szerint Davidov kapitány a felszabadulás utáni második, vagy harmadik napon jelent meg és szólította fel a kommunistákat, hogy aktívan kapcsolódjanak be a város vezetésébe.

40 Ugyancsak Senye azt írja, hogy december 3-án Szekszárd város képviselőtestülete ellenszavazat nélkül őt megválasztotta polgármesterré, amit a nemzeti bizottság december 3-án ugyancsak ellenszavazat nélkül jóváhagyott. 111