Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

evangélikus lelkészi naplóban is egy bejegyzés utal e napon erre: „Délelőtt, délután értekezletek."

26 A délutáni értekezletről szemtanútól is tudunk. Lendvai József ugyanis Tamásiban megtudta, hogy az általa vezetett vármegyei kocsit visszaküldik Szekszárdra, de nem ő, hanem egy újvidéki gépkocsivezető vezeti. Megkérte Szentkirályi alispánhelyettest, hogy ő is térhessen vissza a kocsival. Arra hivatkozott, hogy nem tudta, végleg el kell hagynia Szekszárdot, és így sem a holmija, sem elegendő pénz nincs nála. Szentkirályi visszatéréséhez hozzájárult és ő maga is ezzel a kocsival visszaindult Szekszárd felé. Céljuk az volt, hogy még egyes iratokat, melyeket nem vittek magukkal, utólag elhozzák. Szentkirályi a zombai községházáról telefonon beszélt Szekszárddal. Valószínű kedvezőtlen híreket kapott, mert tovább nem jött, hanem egy vele utazó vármegyei tisztviselőnek és Lendvainak adott utasítást az otthagyott dolgok elhozatalára. Amikor Lendvaiék Szekszárdra a városházára érkeztek, az említett tanácskozás együtt volt, és Cs. Papp Jenő helyettes polgármester emöklésével tárgyaltak." Erre a tárgyalásra utal Makray prépost bejegyzése is: „Mint érdekességet említem meg, hogy a város engem jelölt ki, hogy üdvözöljem a városparancsnokot. Ez december 2-án, szombaton a polgármesteri irodában m,eg is történt. Mire a város három vezetőségi tagja közül egynek engem jelölt ki (a parancsnok)."

2

" Hosszú ideig erről a szovjetek fogadását tárgyaló megbeszélésről írásos bizonyítékunk nem volt. Legutóbbi feltáró és kutató munkánk során özv. Lendvai Lajosné volt városi segédelőadó egy elfelejtett, de annál érdekesebb falragasszal lepett meg bennünket. A plakátot 1944. november 29-én Szekszárdon nyomtatták és kiadója Szekszárd polgármestere, iktatószáma 25782 1944. Ez a szám megegyezik az iktatókönyvi bejegyzéssel, mellyel Tarlós elmenekülése folytán dr. Cs. Papp Jenő a város vezetését átvette. A plakát fotómásolatát közöljük. Ez az intézkedés rendkívüli érdekes és figyelemreméltó. Jelentőségét akkor látjuk, ha alaposan boncolgatjuk a benne foglalt rendelkezéseket és feltárjuk azt a szándékot, amely a felhívás szerkesztőit vezethette. Elsősorban is a felhívás megállapítja, hogy rendkívüli viszonyok között él a város, és ennek folytán a város jog szerinti vezetője szükségesnek tartotta, hogy ezekre a rendkívüli viszonyokra tekintettel a különböző társadalmi osztályok képviselőiből bizottságot hozzon létre. Ez valóban így is történt, mert az egyetlen meghallgatott szemtanú, Lendvai József szerint a város vezető tisztviselőin és a papokon kívül közismert és akkor köztiszteletben álló iparos és parasztemberek, egy-két nyugdíjas voltak jelen. Büki János volt csendőrtiszthelyettes beszélt éppen akkor, amikor Lendvai rövid ideig a teremben tartózkodott. A szovjetek fehér zászlóval való fogadásának szükségességét hangoztatta. A fehér zászló el is készült, használatára azonban sor nem került. (Lásd: K. Balog János cikkét a Tolna megyei Népújság 1970. november 17-i számában.) A felhívásban foglalt intézkedések határozottan célszerűek. A szesztilalom elrendelése, a statárium érvényben létére való hivatkozás feltétlenül indokolt volt a rendkívüli események miatt. Ugyancsak bölcs intézkedésnek mondhatjuk a katonaság és a rendőrség elvonulása után a polgári helyőrség megalakítását. Ez a „polgári rendőrség" a felszabadulás első hónapjaiban is működött és igen pozitív tevékenységet végzett. A nyugalomra való felh ivás és a Kijárási tilalom elrendelése szintén igen alkalmasak voltak arra, hogy a város a várható nehéz órákat mennél könnyebben vészelje át. L9