Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

így tehát mire a hadműveletek Tolna megyét is megközelítették, a lakosságnak módja volt a menekülés igazi arculatáról meggyőződni, másrészről nem kellett számolnia esetleges megtorló intézkedésekkel. A menekültügyek intézésére a belügyminiszter helyi bizottságok alakítását rendelte el. Ennek vezetője dr. Boronkai Károly menekült polgármester lett, tagjai egy számvevőségi tanácsos és egy szociális előadó.

81 A bizottság segítette az alispánt a menekültügyek intézésében. A bizottság megalakulását a megyében közhírré tették.

82 A lakosság megmozdult, hogy a menekültek sorsán segítsen. Pariban a székely telepesek részére élelmiszergyűjtést rendeztek azzal, hogy az ellenérték megtérítéséről az elöljáróság fog gondoskodni.

83 Bonyhádon is dobszó útján jelentették be az asszonyok által szervezett gyűjtést.

84 November közepén az elhelyezési kormánybiztos közölte az alispánnal, hogy a Duna—Dráva szögletéből a német vezetés a német ajkú lakosságot a birodalomba szállítja. Kérte, hogy az áttelepítést végző SS-t munkájában segítsék. Leszögezte, hogy a lakóhelyén maradók fogatait ehhez az akciókhoz igénybe venni nem szabad.

83 Mégis történt ilyen igénybevétel, mert Bonyhádon kidobolták, hogy akitől a német Heimwehr lovat és kocsit vett igénybe, jelentkezzék a községházán az átvételi elismervényért.

86 1944. november 24-én adta ki az alispán helyett Schultheisz vármegyei főjegyző a megye egyes területeinek személyi és anyagi kiürítéséről szóló rendeletet. Eszerint a hadműveleti kormánybiztos november 21-én a megye egy részének kiürítését rendelte el a katonai vezetés javaslatára. A kiürítés két ütemű. A Duna jobb partjáról 5 km-re nyugatra teljes személyi és anyagi kiürítést, 20 km-re eső sávban pedig anyagi kiürítést kellett eszközölni és a végrehajtást azonnal meg kellett kezdeni. Eszerint Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa, Dunakömiőd, Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Bogyiszló és Báta került az első sávba. A második övezetbe Szekszárd és 22 község esett. Megállapította a rendelet, hogy az 5 km-es sávon belül eső községek részére az intézkedés megtörtént és a kiürítés ezekben megkezdődött. A kiürítést a m. kir. megyei katonai közigazgatási és gazdasági parancsnokság, valamint a mellé rendelt német katonai parancsnokságok végezték. A személyi kiürítés nem kötelező, de aki ennek nem tett eleget, az állatállományát és felesleges terményeit az anyagi kiürítés során le kell adnia. Ezt a parancsnokságok csak készpénzzel fizetés ellenében vehetik át. Az anyaggazdálkodási kormánybiztos ezen felül elrendelte, hogy a dunaföldvári és a központi járás egész területe anyagi kiürítés alá essék. Megjegyezte az alispán, hogy a közhivatalok személyzete a kiürítéssel nem hagyhatja el helyét, hanem csak akkor, ha erre utasítást kap, egyébként csak a harcoló csapatokkal távozhat. Az így elrendelt területek felvevőhelyeit megyén belül jelölték ki.

87 Ennek a rendeletnek kiadásával gyakorlatilag az alispáni hivatal befejezte működését. Arról már irat nem maradt, hogy a rendelet kiadásának napján, november 24-én megkezdődött egyes szervek hátravonása Szekszárdról is. —o—o—o—o—o—o—o—o— A város és a megye lakossága tudta, hogy sorsdöntő napok előtt áll. „A. -felszabadulást közvetlenül megelőző időszakban a nyilas vezetés mindenkit menekülésre akart rábírni. Elrettentő eseteket meséltek a szovjet hadseregről, ennek ellenére az exponált személyeket kivéve Bátaszékről lényeges menekülés 135