Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A Szálasi-rendszer, melyet ilyen ellenszenv fogadott uralomra jutásának első napjaiban — részben már láttuk — megerősödésére a legerőszakosabb intézkedéseket tette meg. Az új belügyminiszter, Vájna Gábor, október 20-án a csendőrségi rádión keresztül általános razziára adott ki rendelkezést. A vezérkari főnök ugyanis az alakulataikat, beosztásukat elhagyott honvéd személyek részére október 20-ig adott határidőt a büntetés nélküli bevonulásra. Ezért rendelték el október 21-től kezdve országosan a razziák megtartását. Ezekről megyei adat nem áll rendelkezésünkre, a tamási főszolgabíró jelentését ismerjük, mely szerint a járásban október 26-án tartott razzia során Tamásiban 8, Iregszemcsén 2 személyt vettek őrizetbe és adták át az állomásparancsnokságnak.

18 A nyilas uralom elővette a zsidókérdést. Sor került a budapesti zsidók deportálására.

10 Vidéken a deportálás után csak az úgynevezett kivételezett izraelita személyek maradhattak. Október 19-én ismét a csendőr rádióhálózat igénybevételével a „nemzet totális mozgósításával megbízott tárcanélküli miniszter", Kodén zsidó fajú személy, vallásra és állampolgárságra való tekintet nélkül tarvarcz Emil — Somogyi és Bacsó gyilkosa — rendeletet adott ki. Eszerint mintozott sárga csillagos házba beköltözni, azok is akik kivételezett mentességet nyertek. A rendeletet nem teljesítőkkel szemben internálást helyez kilátásba. Kimondja a rádiótávirat, „A zsidók elhelyezése jobb nem lehet, mint a lakosság szegény rétegéé".

20 Erről a rendelkezésről emlékezett meg Senye Sándor is, akinek házába több család összeköltözött.

21 Dániel Béla is megemlíti ezt a körülményt: „Ez a nyilas ellenőrzés kiterjedt a Senye-féle házra is, amelyben a polgárilag kivételezett személyek laktak. Az egész város vegyes és árja-párja családok tagjai ebbe a házba költöztek. Éppen ezért a csendőrök és nyilasok ellenőrzése intenzívebb volt."

22 A nyilasok még az utolsó percben is figyelemmel kísérték ezeket a viszszamaradt családokat. A Szekszárdról november utolsó napjaiban elmenekült nyilasoknak Zombán jutott eszükbe, hogy a Szekszárdon maradt kivételezett családokkal végezzenek s ezért visszafordultak.

23 Hogy a nyilasok október 29-én a Gestapoval együtt valóban készültek a Senye-ház elleni akcióra, mind Senye Sándor, mind Dániel Béla megemlítik visszaemlékezéseikben.

24 Erről a törekvésről elismerőleg ír Veesenmayer: „Az új kormány hivatalos közleményei az eddig kivételezett zsidókat ismét csillag viselésére kötelezik. Büntetés terhe mellett vonatkozik ez azokra a zsidókra is, akik a Horthy-kiáltvány után a csillagot önhatalmúlag letették, illetve azt a zsidó házakról eltávolították. Végül tervbe vették, hogy a vidéki akció befejezéseként az eddig kivételezett, vagy bujkáló zsidók és félvérek ellen is eljárnak."

25 A Szálasi-rendszer hathetes Tolna megyei „tündöklésével" kapcsolatban az általános helyzet tisztázása végett a következőket szükséges megjegyezni: Október 21-én Baja térségében a szovjet csapatok elérték a megye déli határát. November 1-én a megye északi részével, Madocsával és Bölcskével egy magasságban álltak a szovjet csapatok a Duna—Tisza közén. November 13-án a németek a dunaföldvári (solti) hídfőt kiürítették és átvonultak a Duna jobb partjára, vagyis Tolna megyébe. A megye tehát ebben az időszakban teljes hoszszában keletről a szovjet által felszabadított területekkel volt kapcsolatban.

20 Ez valóban rendkívüli feladatok elé állította a lakosságot és a közigazgatást, hiszen most már harcoló egységek tartózkodtak a megye területén, a megyében 126