Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

létesített kórházak a sebesültek első gyűjtőhelyei lettek, és hatalmas menekülttömegek árasztották el a megye községeit. A megye községeiben tartózkodó magyar és német katonaságról utolsó, reálisnak mondható felmérés november 1-én kelt:

2

' Járás Dombóvári Dunaföldvári Szekszárdi Gyönki Tamási Bonyhádi magyar nemet összesen k a t o n a s á g 2 250 1200 3 450 12 352 2 280 14 632 14 000 5 000 19 000 2 635 1 961 4 596 8 885 790 4 675 815 395 1 210 Összesen: 35 937 11626 47 563 Ha a fenti adatokhoz hozzávesszük a kimutatásban nem szereplő szekszárdi elhelyezésű katonaságot, megállapíthatjuk, hogy a megye közvetlen hadszíntérré válása, sőt a solti, illetve dunaföldvári hídfő felszámolása előtti állapot szerint is a megyében levő katonaság létszáma az 50 000 főt meghaladta. A megye csaknem valamennyi iskoláját — már a nyár folyamán a katonák igénybe vették. Szekszárdon minden alkalmas egyéb helyiséget az egészségügyi anyagszertár részére vettek igénybe. Két iskolában német katonaság volt elhelyezve, a középiskolákban pedig kórház működött. Hasonló volt a helyzet Pakson, Dombóváron, Dunaföldváron, Gyönkön és Bonyhádon is. Ez a helyzet őszre tovább romlott.

28 A várható események előrevetették árnyékukat. Még szeptemberben a honvédelmi miniszter közölte az alispánnal, hogy a német véderő magyarországi meghatalmazott tábornoka elrendelte az ejtőernyős támadások elleni védekezés céljából a német parancsnokságok összetömörítését. A Lakatos-kormány és a németek közötti megromlott viszonyra jellemzően ennek a honvédelmi miniszteri rendeletnek, melyet maga Csatay írt alá és elnökségi száma van, a hangvétele megváltozott. Előírja, hogy a honvéd állomásparancsnokok kizárólag egy, éspedig a rangban legidősebb német katonai személlyel tárgyaljanak és kívánságaikat lehetőleg közmegelégedésre intézzék el. A polgármesterek személyesen működjenek együtt az állomásparancsnoksággal és saját hatáskörben intézzék el a kérdést — szól a rendelet. „Tekintve, hogy a németeknek táborszerűen kell elhelyezkedni, az eddigi túlzott követelményeknek nem szabad helyt adni." — írja a honvédelmi miniszter.

23 Ennek a rendeletnek végrehajtásáról megyei viszonylatban adatot nem találtunk. Az ejtőernyőstevékenység jelentősége — ez alatt partizántevékenységet is kell érteni — a magyar hatóságok előtt is problémát jelentett. Kormányrendelet írta elő a nemzetőrség megszervezését.

3

" Feladata az ország közbiztonságának fenntartásában a csendőrség és rendőrség támogatása. Ezek közül kiemelte a rendelet a kisebb partizán- és ejtőernyőscsoportok leküzdését, szabotázs megelőzését és elhárítását, vagyontárgyak őrzését és szükség esetén a működő seregtestek parancsnokságainak utasításai szerint hadműveleti biztosítást sorolja fel. A rendelet szerint a nemzetőrség a honvédség fegyveres részét képezi, tagjai honvédesküt tesznek, katonai bíráskodás és fegyelem alatt állnak. Ennek a 127