Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Szintén ennek a megállapodásnak következménye lehetett az április 23-án a bonyhádi sportpályán rendezett nagy Volksbund-gyűlés. Részt vett ezen a belügyminiszter és az alispán, valamint igen sok német vezető, Veesenmayerrel az élén.

81 Mintegy 20 000 főnyi közönség előtt Basch Ferenc beszédében a következőket mondta: „...azért jöttünk itt össze, mert innen indult ki a magyarországi német mozgalom és ha majd győzedelmesen befejezzük a háborút, akkor majd elbánunk azokkal a rongyosokkal."*

1 (A „rongyos" gúnynevet a Volksbund tagjai a „Hűséggel a hazához" mozgalom tagjaira használták.) A nagygyűlésnek a gyakorlati hatása is megvolt. „Ahogy a háború egyre jobban közeledett a végéhez, úgy egyre jobban növekedett a német elnyomás. Ezzel együtt járt az, hogy a községben (Bonyhád) egyre inkább hatalmi tényezővé vált — ha nem is hivatalosan — a Volksbund és a nyilaskeresztes párt.'

,i3 A negyedik előadott kívánsággal — az iskolakérdéssel kapcsolatban — szükségesnek tartjuk egy régebbi és erre az időszakra is érvényes adatra hivatkozni. A tanfelügyelőség 1942. évi jelentése szerint a megyében levő 62 kisebbségi iskolából 22 iskolában kérték a vegyes (magyar—német) nyelvű oktatás további meghagyását. 40 iskolában azonnal át kellett térni a teljes német nyelvű oktatásra. 7 olyan iskolában, ahol eddig kizárólag magyar nyelvű oktatás folyt, a szülők kérték a vegyes nyelvű tanítás bevezetését.

8

'' Mindezeket a kívánságokat az akkori kultúrpolitikai megegyezés értelmében a magyar kormány teljesítette, így tehát az iskolai kérdés felvetése legalábbis megyei szinten semmiféle jogon indokolt nem lehetett. A Volksbund és a miniszterelnökség között folyt tárgyalások nem vezethettek rögtön eredményre, mert már április 14-én Veesenmayer Sztójaytól kérte Pataky államtitkár, a német kérdéssel foglalkozó miniszterelnökségi tisztviselő leváltását.

85 Ezektől a központi tárgyalásoktól függetlenül a helybeli viszszaemlékezések alapján megállapítható, hogy a németlakta községekben, vagy ahol Volksbund-szervezet egyáltalán működött, az döntően beavatkozott a politikai és állami életbe. A német katonai alakulatok, elsősorban a Gestapo a Volksbundra támaszkodva végezte munkáját. Ott ahol német lakosság híján Volksbund-szervezet nem működött, ezt a szerepet a nyilaskeresztes párt, vagy más szélsőjobboldali szervezet helyi csoportja töltötte be. Ezek hangja 1944 ősze felé mindinkább megerősödött. Rendkívül érdekes a visszaemlékezésekből levont az a tanulság, hogy az országos eseményekről általában a vidéki közvélemény még annyira sem volt tájékozódva, mint a budapesti. A július végi budapesti válságot, ennek során a kormányzó és a kormány közötti feszültséget, Bethlen kezdeményezését a Sztójay-kormány leváltására, valamint a Baky-féle csendőrpuccs eseményeit és a budapesti zsidóság tervezett kitelepítése körüli vitákat, vidéken a lakosság nagy többsége nem ismerte. Ugyancsak jellemző, hogy bár a román átállás visszhangra talált a megyében, a Lakatos-kormány kinevezésének jelentőségével vidéken alig voltak tisztában. „A román kiugrást irigykedve tárgyalta a lakosság, visszaemlékezve az első világháború hasonló és a román nép javára igen előnyös helyzetre gondolva. ÚQV, hogy kiugrást a román minta alapján kívánták, óhajtották."®' A Lakatoskormány kinevezésével kapcsolatban az események torlódása miatt különösebb reagálás nem volt. Egyes jobban tájékozott személyek hallottak arról, hogy a Lakatos-kormány feladata lenne a háborúból való kilépés előkészítése, ezek azonban konkrét megerősítést nem kaphattak. Mint e fejezet elején felsoroltuk, több korlátozó rendelkezés a Lakatos-kormány idején jelent meg. Ezeket ismerte 119