Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Ez az említett sorozás meglehetősen felkavarta a megye német lakosságának hangulatát, ez a visszaemlékezésekből és iratokból egyaránt kitűnik. A sorozó bizottságnak volt egy a honvédelmi miniszter által kijelölt magyar tiszt tagja. Előállítottak minden német anyanyelvet vallott és a megadott korosztályokhoz tartozó férfit. A sorozottnak jogában állt a bizottság előtt magyar katonai alakulathoz azonnali behívását kérni. E lehetőség érvényesülése a helyi vezetők és a sorozó bizottságban részt vevő magyar tiszt magatartásától függött. Addig, amíg egyes községi vezetők és magyar tisztek szorgalmazták a honvédségbe való jelentkezést, másutt éppen a honvédelmi miniszter képviselője utasította el a honvédséghez jelentkezőket azzal, mindegy hol szolgálnak.

7

' A paksi főszolgabíró a következőket jelentette: „A német SS részére foganatosított sorozás a németajkú lakosságban nagy elkeseredést váltott ki általában. A besorozottak nagyrésze inkább a honvédségnél kíván szolgálni."'

6 Hasonlóan írt a gyönki főszolgabíró is: „Az aratás rendben ment végbe, de már a cséplésnél zökkenők voltak. Ennek oka részben az volt, hogy a munkaerők egyrésze a német jegyveres alakulatokhoz bevonult... A járásban némi nyugtalanságot okozott a, német sorozás s csak erős felvilágosító munkával lehetett egyes községekben a kilengéseket megakadályozni."

77 Ez az 1944-es SSsorozás — a későbbi népbírósági gyakorlat is ezt az álláspontot foglalta el •— kényszersorozás volt, mely a két kormány közötti megállapodáson alapult. Az előállítás a magyar katonai behívásokkal hasonló módon, magyar hatóságok részéről történt. Igen sokan voltak, akik már a sorozáson való megjelenést, de főleg a bevonulást elszabotálták és igyekeztek magyar alakulatokhoz bevonulni. Ennek ellenére jelentős haderőt sikerült így toborozni, ezek a kiképzésen átesve főleg a budapesti harcokban jelentős erőkként vettek részt.

78 Ezekből rekrutálódott az az alakulat is, amely Szekszárdon a Hármashíd melletti iskolában volt október 15-e táján elhelyezve.

79 Veesenmayer a magyarországi németség kérdését Sztójayval már első perctől kezdve napirenden tartotta. Erre utalt, hogy április 13-án a Volksbund vezérét, dr. Basch Ferencet Sztójay a miniszterelnökség szakemberének jelenlétében fogadta. Basch megállapította, hogy az új kormány ellenére sem csökken a Volksbund-ellenes tevékenység. Sztójay elvállalta, megbízza Ballá osztályvezetőt, hogy a Volksbund vezetőségével együttműködve két napon belül dolgozzák ki a Volksbund működését elősegítő tervet. Sztójay a tárgyalás alkalmával Basch következő kívánságainak teljesítését ígérte meg: 1. Németellenes köztisztviselőket a német települések területéről eltávolítják. 2. Büntetésszerű honvédségi behívásokat megszüntetik. 3. Engedélyezik a németek szabad szövetkezeti tevékenységét. 4. Megoldják az iskolakérdést. 5. Reggeli német lap kiadását engedélyezik. 6. Hetenként három félórás német népi rádióadás lesz. 7. Volksbund-gépkocsik részére közlekedési engedélyeket adnak. 8. A sajtó és rádió felvilágosító munkát fog végezni a németség magyarországi problémáiról. Sztójay megígérte, hogy a javaslatokat az április 26-i minisztertanács elé viszi.

80 118