Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A centrális irányítás előtérbe helyezésére a következő rendelet csak szeptember 6-án jelent meg és ez az ország egész területén felfüggesztette az önkormányzati hatóságok testületi szerveinek működését. Az egyes testületi szervek hatásköre a fentiekben megjelölt közigazgatási vezetőkre hárult." így történt, hogy Tolna megyében a szeptemberre, vagy októberre esedékes törvényhatósági bizottsági ülést már nem tartották meg.'

11 Ezután a generális rendelkezés után részletrendeletek sora jelent meg, hogy a fasizált közéletet segítse. Jaross belügyminiszter betiltotta a kisgazdapárt, szociáldemokrata párt és a parasztszövetség tevékenységét." Ugyanekkor betiltották a külföldi rádióállomások műsorának hallgatását, beleértve a zenei adásokat is.

12 Később a tilalom alól kivonták a német, vagy a németekkel szövetséges, illetve a németek által elfoglalt területen német ellenőrzés alatt működő állomásokat.

13 Április 6-án korlátozták a telefonbeszélgetéseket. Légiriadó alatt és azt követő két órán belül a készülékek leszerelésének terhe mellett, megtiltották a helyi távbeszélő-használatot is." A karhatalom hatályosabb fellépésére az egész ország területén a csendőrség részére kivételes fegyverhasználati jogot engedélyeztek. Ez azt jelentette, hogy felszólítás után a csendőr a nem engedelmeskedő személlyel szemben jogosult volt azonnal fegyverét használni.'' A sajtót is ellenőrzés alá vonták. Több jegyzéket bocsájtottak ki április 16. és május 20. közöt a betiltott lapokról.

1

" Április 29-én átfogó rendelkezést adtak ki a sajtóellenőrzésekről.

17 Eszerint a sajtóellenőrzés, vagyis cenzúra az időszaki lapoknál kiterjed a honvédelem, az ország külpolitikai érdekét, belső rendjét, köznyugalmát és gazdasági érdekeit érintő minden hírre és cikkre. Ezeket csak akkor lehetett kinyomtatni, ha ahhoz előzetesen az ügyészség hozzájárult. A politikai napilapok első oldalát is előzetes ügyészi engedély megszerzése után lehetett kinyomtatni. A cenzúra által törölt cikkek helyét tilos volt üresen hagyni, vagy bármi módon a törlésre utalni. Tolna megyét ezek a rendelkezések alig érintették, mert a helyi lapok megjelenését a miniszter betiltotta. Az utolsó helyi lap 1944. április 15-én jelent meg.

18 Március 31-én a belügyminiszter a március 19-én elrendelt gyülekezési tilalmat feloldotta.

10 Úgy látszik, ez az intézkedés nem vált be, mert április 29-én újabb rendelet jelent meg, mely a gyűlések tartását ismét betiltotta.

20 A hadviselés érdekei, a légitámadások elhárítása miatt történő fokozott erőfeszítések és a termelés folytonosságának biztosítására hivatkozva a belügyminiszter a politikai gyűlések tartásának engedélyezését megtiltja. A pártok és egyesületek napi tevékenységüket folytathatták, a tagok a párthelyiségeket látogathatták, azonban ez gyűlés jellegű nem lehetett és beszédeket sem tarthattak. Tagértekezleteket, vezetőségi és választmányi üléseket sem engedélyeztek megtartani. Megkísérelte a kormány a termelés folytonosságát biztosítani. Mint később látni fogjuk, a munkakészség és a munkavégzésre való hajlam a német bevonulás után erősen visszaesett. Az ipar, kereskedelem, közlekedés és bányászat körében a munkavégzéstől távolmaradó dolgozót a hadiüzemi személyzeti parancsnok jogosult volt a vállalatnál szervezett, de katonai vezetés alatt álló munkásszállásra határozatlan időre, de legalább 30 napra beutalni. Ugyanide a rendőrhatóság is beutalhatta rendőrhatósági őrizetbevétel nélkül a munkát indokolatlanul nem végzőket.

21 Megkísérelte a kormány a szakszervezetek fellazítását is és rendelkezést adott ki „a magyar ipari munkásság egységes szervezetéről".

22 E júliusban kiadott rendelkezésnek eredményeit a megyében nem tudtuk feltalálni. Ili