Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Már korábban rámutattunk arra, hogy a két karhatalmi szervezet, a csendőrség és rendőrség a belügyminiszter alárendelésében, de külön irányítás alatt állott. Ezt a helyzetet a Sztójay-kormány felszámolta és a rendőrséget katonailag szervezett testületté alakította át. Gondoskodott a csendőrséggel egységes vezetés alá helyezéséről, melyet a „csendőrség és rendőrség felügyelője" személyesített meg. Az új testület fegyelmileg a honvédelmi minisztérium alá rendelten működött, a rendészeti kérdésekben a belügyminiszterhez tartozott. A rendőrségi szervezetet is megváltoztatták és a csendőrkerületekkel azonos területen kerületi főkapitányságokat hoztak létre.

23 Ezzel egyidejűleg a budapesti rendőrség fegyverhasználati jogát a csendőrségi fegyverhasználati jogra kiterjesztették azzal, hogy a főváros területén engedélyezték egyes esetekben a kivételes fegyverhasználati jogot.

24 A Lakatos-kormány idejében, szeptember elején elrendelték a belföldi posta-, távíró- és távbeszélő-forgalom ellenőrzését is.

2:

' Mindezekkel a rendelkezésekkel a kormány a lehetőségek teljes kiaknázásával megteremtette a parancsuralmi rendszer külső előfeltételeit. Ezeket a rendelkezéseket, illetve azoknak betartását ellenőriztette és a kormányellenes polgári és baloldali tevékenységet adminisztratív eszközökkel is igyekezett lehetetlenné tenni. Addig amíg e rendelkezések egyértelműen a nácizmust szolgálták, a belügyminisztérium közbiztonsági osztálya megtévesztő lépésre szánta el magát. 1944. április elején országszerte a baloldali elemek nagy részét rendőrhatósági eljárás elá vonták, ennek megyei vonatkozásairól írtunk. Április 24-én Király csendőr ezredes, az osztály vezetője „a keresztényi megbocsátás elve" alapján elrendelte, hogy a nagykanizsai internáló táborban rendőrhatósági őrizet alatt álló nem zsidó őrizetesek ügyét rendkívüli felülvizsgálat alá vegyék és méltánylást érdemlő esetben az őrizetet azonnal szüntessék meg.

2r> Április 30-án ezt a rendelkezést kiterjesztette a rendőrségi kisegítő tolóncházban, gyűjtő- és elosztó táborban (internáló táborban) őrizetben levő és 1944. március 19-e előtt őrizetbe vett személyekre.

27 Május 21-én újabb rendelet jelent meg, mely sürgette az őrizetesek szabadlábra helyezését. „ ... rendeletem ellenére — írja — még ma is érkeznek hozzám panaszok, hogy egészen kis jelentőségű cselekmények, (magatartás) miatt, továbbá évtizedekkel ezelőtt elkövetett kommunista bűncselekmények miatt — amelyekért az érdekeltek már egyszer a törvény szigorával sújtattak — még mindig vannak egyes személyek rendőrhatósági őrizetben." Megállapította a rendelet, hogy ez az eljárás az anyagi igazsággal is ellenkezik és elrendelte, hogy a kormányzat megbocsátást és kiegyenlítést célzó elveinek megvalósítására a rendelkezést azonnal hajtsák végre. Továbbmegy, kiterjesztette a rendkívüli eljárást az 1944. március 19-e után őrizetbe vett, internált nem zsidó fajú „megtévedt magyarokra" is.

28 Nem lehet tudni, hogy e rendelkezés és annak sürgetése mögött milyen számítások húzódtak meg, a Tolna megyei internáltak többsége is kiszabadult.

20 Már a bevezető visszaemlékezésekben is olvashattunk arról, hogy igen sokan tisztában voltak: a német hadsereg magyarországi bevonulása maga után vonja az ország bombázását. A helyi újság március 25-én számolt be először a megszállást torló légiakciókról.

30 A megye ettől kezdve igen sokszor látott légicsatát és többször bombázzák is községeit. A csendőrségi jelentésből megállapítható, hogy először április 4-én a bátai révháznál hullott bomba a megye területére. Április 14-én Dunaszekcső és Báta 112