Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
E nagyobb vállalkozások mellett készültek kisebb területet ábrázoló, számunkra éppen részleteiknél fogva igen értékes térképek. 29 A Sárvíz mente egészéről a középkorit megközelítő képet a megye 1818ban készült térképe ad. 30 A területünkre vonatkozó kataszteri térképek két sorozata 1850 és az 1880-as évek között készült. Teljes sorozatukat a megyei levéltáriban tanulmányozhattuk. 31 A térképek után fogjuk vallatóra az írásos emlékeket. Sajnos ezek még a fentieknél is kevesebbet ígérnek számunkra. A krónikákban csak a szekszárdi monostor szerepel általában területünkről. Béla király egykori jegyzője — Anonymus — is szűkmarkúan bánt az egész Dél-Dunántúllal. A Százhalomtól délre csak Vajtát és Szekcsőt említi meg. 32 Az okleveles anyag pusztulása, ill. feltáratlan volta miatt a helyrajzi szempontból igen lényeges határ járó oklevelekből is elenyészően kevés állt rendelkezésünkre. A forrásanyagban tátongó jókora hézagokat még Ortvay Tivadar — a kitűnő történész — szorgalma sem tudta betömni az Árpád-kori vízrajzot tárgyaló művében. 33 Gyűjtését befejezve azt hitte, hogy az írásos forrásokból szerzett adatokból rekonstruálható kép adja a teljes Árpád-kori vízrajzot. Pedig a térképekkel összevetve nem lehet senki számára sem kétséges, hogy középkori írásbeliségünk csak igen szerény mértékű támogatást jelent az akkori táj elképzeléséhez. A török korban viszont ugrásszerűen megnőtt a földrajzilag hasznosítható írásos anyag — noha a hódoltság belsejében feküdt a megye. De a Dunán Konstantinápolyba leutazó követek, megbízottak leírásaikban (amelyek olykor szinte kém jelentéseknek is beillettek) nemcsak a gazdag kikötővárosokról, például Tolnáról, Bátáról, hanem a beljebb fekvő területekről is ejtettek néhány szót. A történetírók közül időrendben először Szerémit említhetjük meg, aki a következőket írta a Siklós és Pécs elfoglalása után tovább vonuló török sereg útjáról (1543): „Ezek után a császár Tolna városa felé indult. Anyaváránál tábort ütött a Duna folyó mellett Paks mezőváros és Tolna város között. Volt ott bőséges folyóvizük, széles mező szénával és az erdők fája étkezésükhöz .. ." u Földrajzilag sokkal kevesebbet mond ennél területünkről Oláh Miklós — egyébként egyedülállóan értékes — munkájában. Helynevek felsorolásán kívül Tolna megyére vonatkoztatható egyéb adatok nem találhatók Hungáriájában 35 A területünkhöz csatlakozó Duna menti részekről egy, a 16/17. század fordulóján keletkezett török forrás ad összefüggő leírást. Írója, Kyrimi Ibrahim, művét a következő hangzatos címmel látta el: „Legbiztosabb út a városok és országok megismerésére." Lássuk tehát, mit tartott az utas számára fontosnak a mohamedán szerző: „... Szecski (=Szekcső?) Mohácstól éjszaknyugotra, félnapnyi távolságra fekvő város. Olyanszerű, mint Mohács; palánkja is van. Innen Földvárra mennek; ez Szacsvátol éjszaknyugotra, fél napi távolságra eső város. Erőssége Szacsváéval egyenrangú. Földvárról Paks mezővárosba mennek; ez fekszik amattól éjszaknyugotra, a Duna nyugoti partján. E két város közt a távolság félnapi útnál kevesebb. Földvár megett van egy palánk, s ennek külső részében egy nyilvános szálloda és szőlőkert. Szekszárd tartománya. Belgrádból Budára menve és Paksot elhagyva, az éjszaknyugotra fekvő Szekszárd városát találja az ember. Van ezen városnak emir53