Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

a direktóriumnak is tagjai voltak, tekintettel kommunista érzelmeikre, valamint a múltbán tanúsított magaviseletükre a testületből zárassanak ki s utasíttassa* nak, hogy a termet azonnal hagyják el."

m A képviselőtestület az: indítványt egyhangúlag elfogadja és Friedmann Lajost, Tillmann Istvánt és. Kandi Mihályt kizárják, és felszólítják őket a terem elhagyására. Szálai Ignác azonban változatlanul megmarad a helyén, őt senki sem utasítja ki ós a korábban ismertetett adatok álapján aligha kétséges, hogy az ellenforradalom egyik eddig nem ismert személye állott a tanács élén. Miszlán augusztus 24-én,

200 Koppány szántón 31-én,

201 Pariban október 19én

202 mondanak köszönetet a tanácsnak, illetve a direktóriumnak, jó működésükért. Dunaföldvár jegyzőkönyveit hagytam utoljára. Itt augusztus 9-én tartottak elöljárósági ülést.

203 A rendeletek ismertetése után a jegyzőkönyv leszögezi, hogy Niefergall Nándor főjegyző szabadsága alatt a főszolgabíró a község ügyeinek intézését Huber Ferenc jegyzőre bízta. Ök voltak, akik ellen a panaszirodába annyi feljelentés érkezett, s a tanács még a vizsgálat lefolytatása céljából sem engedte meg visszatérésüket. Az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésen dr. Rátkay László ügyvéd, a nemzeti tanács volt elnöke javaslatára elhatározzák, hogy „örök szégyenükül" jegyzőkönyvbe foglalják a munkástanács és a direktórium tagjainak nevét.

204 Az október 15-i ülésen Nóvák Gyula tanító (Rátkay mellett a nemzeti tanács jegyzője volt) részére megtagadják a politikai megbízhatóság igazolását, mert „Nevezett az itteni szociáldemokrata pártnak elnöke volt, számos népgyűlésen beszédet mondott, s így a kommunizmus előmozdításában jeltétlenül tevékeny részt vett, úgyannyira, hogy a júniusi fehér ellenforradalom alkalmával őt tettleg is súlyosan bántalmazták.,"

2

"

5 A korábban megígért névjegyzéket az 1920. február 19-i jegyzőkönyv tartalmazza. A névsor után a következőket olvashatjuk: „A képviselőtestület egyben kimondja, hogy az 1919. évi júniusi forradalom (ellenforradalom) után alakult intézőbizottságban, illetve munkástanácsban Miskolczi Mihály és Gallai József, továbbá ... (itt 23 nevet sorol fel) ... dunaföldvári lakosokat teljes mértékben igazolja, ezekhez a kommunizmusnak még a gyanúja sem fér, csak tisztán a gazdaközönség kérelmére vettek részt a munkástanácsban azért, hogy ott a község érdekeit képviseljék s azt a teljes pusztulástól megmentsék."

105 Az újra hatalomra jutott burzsoázia Dunaföldváron mindent megtett a múlt felszámolására. Az 1919. november 18-i ülésen 10 000 K-t szavaz meg a nemzeti hadsereg részére, Horthy Miklóst és az Ostenburg-zászlóaljat budapesti bevonulásuk alkalmából üdvözli és 74 tagú bizottságot alakít az Ostenburgkülönítmény részére készített zászló átadási ünnepségére.

207 Ezzel lezártuk azoknak a testületi jegyzőkönyveknek ismertetését, melyek az ország életében annyira jelentős 1918—1919. évéről visszamaradtak. Akkor s utána nem gondolták sem a szereplők, sem azok, akik regisztrálták az eseményeket, hogy a történelem egy újabb szakaszának alapjait rakták le. Egy negyed századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az 1918—1919nben még álomnak, el nem érhetett vágynak kitűzött célok megvalósuljanak. A felszabadulás jelentette ennek reális alapjait. Közel másfél száz nap kevés volt és kevés is kellett legyen egy ilyen átálláshoz. A felszabadulás után csaknem egy negyed század kellett viszont ahhoz, hogy ezt a fejlődést teljesen megértsük. A forradalmárok hite 1919. augusztus után nem aludt ki, az elknforradalmárok aggodalma együtt született győzelmükkel. Tudták, hogy 1918. októ265