Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

szocialista termelési rend megteremtése, a kulturális felemelkedés és a szociális ellátás terén. Az alkotókészség és elszántság, amit az építésben és a forradalmi honvédelemben tanúsított, fényesen bizonyítja, hogy mire képes a dolgozó nép, ha a munkásosztály vezetésével megteremti saját hazáját, ha a maga kezébe veszi az ország sorsának intézését."

m Ügy'véljük, ezen az értékelésen semmit sem változtatott az, amit az eddigiekben kimutattunk. Az a véleményünk, hogy nemcsak az elért eredményeket, hanem a további eredményeket megakadályozó erőket és az ezekből származó visszahatásokat is ki kell mutatni a történelemtudománynak. A proletárhatalom tanácsainak működéséről a fenti szemelvények alapján is aligha lehet szintézist alkotni. Az ismertetett dokumentumok többékevésbé hűen megőrizték nemcsak a letárgyalt ügyeket, hanem azt a hangulatot is, amely a tanácsülések légkörét jellemezte. Az egykorú feljegyzések kétségtelenné teszik, hogy a hatalom új gyakorlói általában mindent igyekeztek megtenni a Tanácsköztársaság humánus célkitűzéseinek megvalósításáért. Ugyanakkor ezek a feljegyzések hűen megörökítették azokat a visszahúzó erőket, melyek nem engedtek ennek a törekvésnek szabad érvényesülést. Itt nemcsak a polgári réteg ellenséges magatartására láttunk példát — megnyilvánulásait legjobban a volt rendszer szolgáinak munkájában láthatjuk —, hanem a személyek közötti ellentétekben is. Jelentős rombolást okozott az új társadalmi rend megszilárdulásában az ellenforradalmi hullám. Az érdekelt községekben mindenütt lehet látni bizonyos megtorpanást. A megyei központi szervekhez való viszony sem volt zökkenőmentes és itt egyéb források is segítenek a felismerésben: a fejlettebb öntudattal, több harci tapasztalattal rendelkező vezetők sok esetben türelmetlenek voltak a falvak kevésbé forradalmi rétegeivel szemben. Ez a bizalmatlanság viszont alulról felfelé is kimutatható. Mindezek azonban semmit sem vonnak le a korszak pozitív történelmi jelentőségéből. A Tanácsköztársaság korszaka történelmünk egyik legnehezebb, leghaladóbb szakasza volt. A megtorlás adminisztratív úton Július 30, 31 és augusztus 1 budapesti eseményei közismertek, több forrás, központi kiadvány feltárja ezeket a drámai napokat.

177 Joggal felvetődik a kérdés, mit tudott ezekből a vidék, mi jutott el megyénkbe? A szakszervezeti kormány már magában az elnevezésben is alkalmas volt arra, hogy a Tanácsköztársaság helyi vezetőit félrevezesse. A manifesztum pedig szövegezésében nemcsak félrevezető, hanem megtévesztő is volt.

178 A Központi Párttitkárság távirata így szólt: „ .. .az antanttal kötött megállapodás alapján a szakszervezetek vezetőségeiből alakított munkáskormány vette át a hatalmat... A fennálló munkásközigazgatási szervek érintetlenül végezzék a munkájukat. A párt legfőbb feladata a rend fenntartása. Evégből szigorú statárium hirdetendő ki."

m Mit lehetett várni ezek után Tolna megyében a munkáshatalom vezetőitől? Csak egyet: helyükön maradnak. Ezt meg is tették. S mi volt ennek eredménye: Szekszárd a Béla király által 1061-ben alapított monostor után ismét 2H