Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

venni belőle, hogy a kihirdetés német nyelven történt és ezért egyesek kérik, hogy az magyar nyelven történjék. A határozat a kétnyelvű közhírré tétel mellett dönt.

169 A július 19-i munkástanácsülésen központi kiküldöttek szólalnak fel. Közülük Bíró elvtárs a német kérdésről beszél. Bejelenti, hogy a nyugat-magyarországi németség megkapta már önkormányzatát és ezt ezen a vidéken is rövidesen életre hívják. Szó esik — részletezés nélkül — bonyhádi „hiányokról". „Óva inti a munkástanácsot a sovinizmustól, mert elsősorban szocialista-kommunista programnak vagyunk a hívei, s mint ilyenek internacionalisták.""

0 Sok érdekes adat mutat arra, hogy a tanácsok, de más szervek is menynyire igyekeztek a kapott önállósággal élni. A pincehelyi falutanács kétségbe vonja a járási tanács rendelkezési jogát a községi alkalmazottak felett. Arról van ugyanis szó, hogy az itteni segédjegyzőt Tolnanémedibe helyzeték át helyettesként. A tanács állásfoglalása a következő: „Nevezett Pincehely község tisztviselője, aki felett a község autonómiája alapján másnak, mint a falutanácsnak rendelkezni joga nincs; a régi joggyakorlat alapján ezen joga a főszolgabírónak megvolt ugyan, azonban kétségbe vonja, hogy a mai körülmények között, a mai átalakulóban lévő viszonyok között ez fennáll.""

1 Bonyhádon ez az aktivitás megint más formában jelentkezik. Az április 28-i tanácsülésen a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák kérnek képviseletet a tanácsban. A kérést elutasítják azzal, hogy nem akarnak példát statuálni, mert akkor más egyletek is előállhatnak ilyen kéréssel. Megállapítják, hogy a tanács foglalkozik kérdésükkel és vannak hadirokkant tanácstagok.

172 Mözsön április 26-án az elnök bejelenti, hogy munkásgárdát fog alakítani. „A gárda tagjai szegény megbízható munkásemberek lesznek, akiket fegyverrel és lőszerrel fognak ellátni.""

3 A tanácsi jegyzőkönyvek sok alkalommal a munkáshatalom dicsőséges eseményeit is megörökítették. „Csákány Lajos h. elnök bejélenti, hogy a vörös hadsereg erős küzdelmek után elfoglalta felső Magyarország gyöngyét, Kassát és még számos más fontos várost. Javasolja, hogy mondja ki a munkástanács a város fellobogózását, és üdvözölje a munkástanács a mindenki által szeretett hadsereg-főparancsnokot, Bőhm elvtársat. Eibenschutz elvtárs felszólal, hogy minden tag oszlassa el azt a kételyt, mintha a vörös hadsereg ellenállásra nem találva foglalta volna el a visszahódított területet. Igen is kemény harcok folytak, proletárvérbe került, megérdemli tiszteletünket és szeretetünket.'""' Ezt az igen jellemző megnyilvánulást kifejező határozatot „kitörő lelkesedéssel szavazta meg a tanács. Jellemző a proletárdiktatúra időszakára, hogy az ellenforradalmi erők a tánácshatalom sikereire rögtön a suttogó propagandával feleltek. Az őszinte, nyílt légkörre jellemző, hogy egy tanácstag a tanácsülésen ezt a kérdést ilyen nyíltan felveti. Hőgyész tanácsa e napon hoz határozatot a szocialista párt javaslatára, melyben május 1-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.

1

" „A Tanácsköztársaság gyorsan kiépítette az új, népi hatalmat, és nagy lendülettel fogott hozzá a társadalom szocialista átalakításához. Az intervenció súlyos helyzetet teremtett a proletárállam számára, legértékesebb erőinek zömét elvonta az építőmunkától; nehezítette az államigazgatási szervezet megtisztítását a proletárdiktatúra burkolt és nyílt ellenségeitől, gátolta a népgazdaság fejlesztését. A Tanácsköztársaság azonban e rendkívül nehéz helyzetben is rövid idő alatt felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a társadalom átalakítása, a 260