Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

á nyomorult, mindig beteges, nem életre való, lenne ám akkor pénz nekem is, magának is, elég" — ezen szándoknak a beperesített okiratok szerint a meggyilkoltnak vagyona utáni rossz lelkű vágyódásból eredett, ismétlése is törvényesen bebizonyult volna, és eként vádlott saját házában bekövetkezett gyilkossági szándokának törvényes bebizonyultával a B. pont alatt felsorolt tizenhét rendbeli egybevágó és törvényesen bebizonyított adatok is első rendű vádlott Kis Lajos ellen tellyes bizonyíték erejére emeltetnének, mindezeknél fogva őtet ezen orgyilkolás bűnében tudva és szándékosan részesnek bíróilag feltalálni, s magának megérdemlett büntetésére, másoknak pedig üdvös példájára a büntető Törvény 136-i §. rendelete szerint akasztófán szenvedendő halálra, a 27-i §-a szerint pedig nemességének ön személyét érő elvesztésére ítélni... kellett."™ Az ügy fellebbezés révén a Soproni Cs. Kir. Kerületi Főtörvényszék elé került, mely alig két hónappal az elsőfokú ítélet meghozatala után, 1853. január 18-án már ítéletet hirdetett (részlet a 4849. számú ítéletből): „A megyei törvényszéknek ítélete Kiss Lajos 1-ső rendű alperesre nézve megvaltoztatik, ezen vádlott próbák elégtelenségéből, az orgyilkosság vádja alól feloldoztatik, azonban ezen bűnvádi eset megvizsgálására fordított 826 ft 40 k-ba megállapított költségeknek 2-od rendű alperes Hegedűs Istvánnal egyetemlegesen leendő megfizetésébe elmarasztaltatik, ezen felül azon bűntettért, hogy 1842-ik és 1846-ik években Thassy Nina elvesztésére pénz ígéret mellett felszólításokat tett, két évi, ezen ítélet kihirdetésétől számítandó súlyos börtönre ítéltetik, tömlöcz tartásának megfizetésére köteleztetik.'"

0 A Soproni Főtörvényszék nem tekintette „tökéletes próbául" a „pécsmegyei" törvényszék által teljes bizonyítéknak tekintett, gondos rendszerbe foglalt gyanúokokat. A pécsi ítélet hű tükre a korabeli bizonyításjogi szemléletnek, amely egyrészről nem tud, s nem. akar elzárkózni a nehezen kibontakozó fejlődéstől, fel próbálja használni az objektív jellegű bizonyítékokat, de nem képes lemondani a homályos gyanúokok, s a közvélemény megbélyegző állásifoglalásának bizonyítékkénti felhasználásától sem. Az ma már nem állapítható meg — csupán sejthető —, hogy mi áll a Soproni Főtörvényszék-i felmentő ítélet mögött, Kiss Lajos felmentése az orgyilkosság vádja alól, s ugyanakkor az 5, illetve 9 év előtti felbujtási kísérletek miatti elmarasztalása éppen úgy a császári rezsim hívének az akasztófától való megvédését jelenthette, mint az ítélet akkortájt példátlan gyorsasága. A nevezetes per ezzel befejeződött. Kiss Lajos további sorsáról nem állanak rendelkezésre feljegyzések. Az 1853. évi büntető perrendtartás hatása egyes perbeli intézményekre Az 1853. július 29-én kelt s a következő éviben életbe léptetett császári büntető perrendtartás

51 a büntetőperben foganatosítandó bizonyítás intézményét számos, új korszerű vonással gazdagította. Részletesen foglalkozott olyan eljárási cselekményekkel, mint a bírói szemle,

52 szakértő bevonása,

63 szakértői szemle.

54 Szabályozott olyan kérdéseket, mint például a beszámíthatóság eldöntése orvosszakértők bevonásával, a halálesetek tisztázásával összefüggő szakértői vizsgálatok

55 stb. 14 Tanulmányok Tolna megye történetéből 209