Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Mindezen korszerű és sok vonatkozásban lényeges fejlődést jelentő rendelkezés mellett a jogszabály félreérthetetlenül tükrözi a Habsburg-diktatúra anakronisztikus jellemvonásait s bizonyítás jogilag is számtalan olyan elemet tartalmaz, amelyet a társadalmilag haladottabb államok jogrendszere a polgári forradalom hatására ebben az időben már régen megsemmisített. Ezek közül most csupán példaként kívánunk hivatkozni a feudalizmus büntetőeljárási jogának a bizonyítékok formális értékelésével összefüggő szabályaira, amelyéktől ez a XIX. század II. felében kelt bécsi jogszabály nem tudott megszabadulni. így például a császári Bp. 138. §-ában az általános gyanúokokat, a 139. §-ában pedig az egyes bűncselekmények bizonyítására alkalmasnak tartott „különös gyanúokokat" sorolja fel. Formális szemléleti módjára jellemző a gyanúokok bizonyítási értékére vonatkozó rendelkezése: „142. §.... több, egymásnak megfelelő gyanúalap közül egyetlen egy is elég a törvényes megvádoláshoz. A távoli gyanúalapok közül, mint például rosszhírűség, gyanús előélet, időnkénti csavargás, rendes bevétel hiánya, közeli kapcsolat gyanús személyekkel, hazug kifogások, s ellentmondások is képezhetnek alapot meghatározott személy ellen vizsgálat bevezetéséhez: — ha ezek megegyezőleg találkoznak; — ha egyik a másikat alátámasztja; — ha ellentétes körülmények ezeket nem gyengítik. 143. §. Zavaros, vagy töredékes beszéd, sírás, reszketés, az arcszín megváltozása stb., önmagukban véve nem tekinthetők jogi gyanúalapoknak, de a már meglevő gyanúalapok valószínűségét fokozhatják." A formális bizonyítási szemlélet mellett az 1853. július 29. császári Bp. másik jellemvonása az írásbeli elemek mértéktelen bevezetése az eljárásba. A császári Bp. formális határozat hozatalát rendelte el a bűntett elkövetésével gyanúsított személy ellen a vizsgálat elrendeléséről (145. §), a nyomozás befejező aktusaként az elővizsgálat megszüntetéséről (196. §. a) pont), a vizsgálat felfüggesztéséről (ua. § b) pont), s a vádlottá minősítés esetén „vádhatározat hozataláról" (ua. § c) pont). E határozatok rendszeresítése mellett elrendelték minden esetben a terhelt születési anyakönyvi kivonatának, vagyoni bizonyítványának, erkölcsi magatartására vonatkozó községi bizonyítványának, személyleírásának s egészségi állapotára vonatkozó orvosi bizonyítványnak beszerzését. Az 1850-es években az új Bp. életbe lépése után csakhamar külsőleg is megváltozott a bűnperék lefolyását rögzítő iratcsomók képe. Az új Bp. rendelkezésének külső hatásaként az addig különböző méretű, színű papíron, különböző formák között elkészült iratokat egységesítették, s megkezdődött az űrlapok, nyomtatványok egységes használata. A nyomtatványok legtöbbje német és magyar nyelven készült. Készítői és aláírói között egyre nő a császári rendszer által Magyarországra helyezett idegen hivatalnoki réteg aránya. Az új Bpnnek megfelelő gyakorlat kialakulása után egy átlagosnak nevezhető bűnügy iratjegyzéke a Szekszárdi Törvényszéken a következőképpen alakult: 3641/1856 számú bűnügy. Tárgya: Ranga Péter és társa ellen lopás miatt indított eljárás. A törvényszék Ranga Pétert 9 havi börtönre ítélte, társát — Töttös Andrást — ,,a próbák elégtelensége" miatt felmentette. 210