Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
A bácsaiak végül is megegyeztek, elfogadták a káptalan jurisdictioját, annak fejét, a nagyprépostot vezetőjüknek és bírájuknak. Megígérték az engedelmességet és az összesen évi 24 forint hadipénz megfizetését. Ezzel szemben a káptalan megígérte, hogy a bácsai prediálisokat soha semmiféle szabadságaikban és privilégiumaikban nem háborgatja. 9 '' Az egyezséget II. Mátyás is megerősítette. Míg azonban a győri káptalan a Bácsához néhány km-re fekvő Győr várában székelt s így jogaiba visszakerült, azok az egyháznagyok, akik elmenekültek székhelyükről, nem tudták jogaikat megvédeni. A török megszállás folytán ennek legtöbb helyen nem is lett volna gyakorlati jelentősége. A török uralom alatt a régi prediális családok kipusztultak, úgy hogy mikor a 100—150 éves török járom után az egyházi hűbérurak székhelyükre visszatérhettek, vagy országos nemesekkel találkoztak a régi prediális telkeken, akikkel már az évszázaddal előbbi viszonyt felújítani nem lehetett, vagy ha országos nemességüket igazolni nem tudták, az egykori prediális birtokot, mint úrbéres földet vették művelés alá. Most már az egyházi nemesség fenntartása nem volt kívánatos: az úrbéres földek több bevételt biztosítottak, a prediálisok fegyveres szolgálatára pedig alig lehetett szükség. Ezért azután csak ott maradtak meg a prediálisok, ahol folyamatosan működtek, vagy ahol ezt a prediális jogviszonyt igazolni tudták. Ilyenek voltak az esztergomi érseknek, a győri püspöknek és káptalannak, a pannonhalmi főapátnak, végül a zágrábi püspöknek, mint az egykori topuszkoi cisztercita apátság tulajdonosának prediálisai. A szekszárdi prediálisok perei A szekszárdi apátság prediálisainak középkori életéről igen kevés adat állt eddig rendelkezésre. Csánki Dezső azonban a Hunyadi-korról szóló történeti földrajzában utalt a székesfehérvári keresztesek konventje hiteles helyi levéltárának néhány oklevelére, amelyek a fajszi prediális székre vonatkoznak. 95 A Csánki által hivatkozott, valamint a székesfehérvári konvent hiteles helyi levéltárában lévő egyéb oklevelek bizonyos fényt derítenek a szekszárdi apátság prediálisainak életére s fel is sorolják az egyes családokat. 1429-ben a fehérvári konvent Zsigmond parancsából vizsgálatot tart, mely megállapítja, hogy Földvári Henrik fajszi ispán és a többi szekszárdi apátsági prediálisok Nagymihályi Albert vránai perjelnek és a konventnek Halászi faluhoz tartozó egyes szántóföldjeit erőszakos úton elfoglalták, s azóta is használják. 96 Két évvel később János kalocsai érsek foglalta el az ugyancsak Halászihoz tartozó Chonta nevű erdő és Istvánaga nevű rét egyes részeit és a konvent panasza alapján ez ügyben is vizsgálatot indított és meghagyta a solti szék alispánjának és szolgabíráinak, hogy ha a panasz igaznak bizonyul, a fehérvári konventet helyezze vissza birtokába, sőt az érsek fizessen kártérítést. A helyszíni vizsgálaton Jó Máté, a szekszárdi monostor prediáüsa, majd Jakab, János fia, Mihály, Benedek fia, Tamás, Gallus fia, Benedek Máté fia fajszi prediálisok, Fülöp Mátyás fia Beékról, Jakab Egyed fia és Miklós Kelemen fia Dusnokról, Kernen László Körtvé% Tanulmányok Tojna megye történetéből 17
