Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

adott át a kitűzött időpontban és helyen a gyalogoknak, a kir. Oeconomica Comissiótól vásárolt 190 borjúbőrből készült tarisznyával együtt. Elinduláskor még csutorája sem volt a lovas, illetve gyalogcsapatnak, A megyei állandó bizottság ezért utasította Csapó Dánielt arra is, hogy a gyalogosok részére vegyen mindjárt 160 csutorát is Budán és azokat is adja át Fehérváron Benyovszky gyalogos századparancsnoknak.

103 Borovszky Pál, megyei komisszáriusnak pedig meghagyta a választmány, hogy a lovasságnak Veszprémben szerezzen be 170 csutorát és azt ott helyben osztassa ki a lovas katonák között.

1

"

4 A fegyverek, tarisznyák és csutorák beszerzése és a kijelölt helyeken való átadása — a csapatok vonulása során — rendben és hiánytalanul megtörtént. Egyéb tábori eszközökkel a megye közönsége már előbb ellátta a felkelő csapatokat. így mind a két Tolna megyei felkelő század — az időközben utánuk küldött felszerelést is figyelembe véve — a többi vármegyék ellátottságához viszonyítva, kielégítő felszereléssel érkezett meg a felkelő sereg táborába. Reglamák = vezényleti nyelv Az insurrectio alkalmazása lehetőségének egyik problémája volt többek között az is, milyen legyen a vezényleti nyelv. A rendes hadseregnél német nyelven kommandíroztak, de ott volt idő a kommandók begyakorlására. Nem így állt a dolog a felkelőknél. Az 1808. évi országgyűlés éppen ezért kimondotta, hogy a nemesi csapatoknál a vezényleti nyelv magyar legyen. így a német nyelvű vezényleti szavak lefordítására 1809 februárjában különbizottság alakult. A bizottság február 17-től március 8-áig tartó működésének eredményeképpen a harcszabályzatok és utasítások lefordítása és magyar nyelven való közzététele meg is törtónt. Tolna megye kiküldöttei Budán a Hadi Comissiónál már május 7-én vásároltak a lovasság részére 6, a gyalogságnak pedig 4 „regulamentumot", magyar nyelvű katonai szabályzatot. Tanárky főhadnagy közben akkor, „amikor a Hazafiak vetélkedve rakják vagyonaiknak egy részét a Haza oltárára" — amint írta a megyéhez intézett levelében —, az általa szerkesztett könyvecskéből 50 darabot ajánlott fel a megyei nemes seregek részére, azzal, hogy azokat a parancsnokságok a fő- és altisztek közt osztassák ki. A könyvecske a magyar nyelvű szolgálati szabályokat és lovas kiképzési előírásokat tartalmazta. Tanárky Budán a generálstábnál (vezérkarnál) teljesített szolgálatot.

10

"' A szolgálati szabályoknak különösen „az elővigyázatokra" vonatkozó részét, illetve cikkelyeit a századoknál a fő- és altiszteknek kimásolva állandóan maguknál kellett tartaniok és a legénységgel iskolázniok.

1

"

0 A zászló A lovas- és a gyailogosszázad az 1805-i felkelés alkalmával készíttetett zászlóval vonult hadba. A lovasezred II. főstrázsamesteri osztályának a zászlóját azonban a komáromi század elvesztette. Valószínű, hogy a győri ütközet alkalmával a zászlótartó hagyhatta el. A Tolna megyei század — az osztály másik kompániája — ekkor otthonról kért régi zászlót és azt ajánlotta fel az osztály részére. Győrszentmártonban 1809. augusztus 28-án kelt parancsában az ezredeskapitány a felajánlást elfogadta és a zászló őrizetéről így intézkedett: 148