Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

volt szükséges a birtok elidegenítéséhez. Szekszárdon is több nyomát talál­juk annak, hogy az apát a birtokadományozás döntő tényezője, mellette azon­ban a fajszi szék tisztségviselői, sőt az egyes prediális községek kiküldöttei is közreműködtek. 73 A főispán képviselte a széket külső hatóságok előtt s védte a szék jo­gait. Elnöke volt a szék fellebbviteli bíróságának az oktavális széknek, vagy maga helyett elnököt küldött az oktavális székre. 74 A prediális szék második tisztviselője az alispán (ispán) volt, aki a kö­zépkorban rendszerint a főispán familiárisa. Főispánváltozáskor mindig volt alispánváltozás is, máskor csak ha az alispán meghalt, vagy lemondott. A fajszi széken 1414—1416-ban örmény János, 1429-ben Földvári Már­ton, 1432-ben Lőrinc az alispán. 75 A következő években több ispánnal is ta­lálkozunk, így 1444-ben hárman vannak: Bajthai János, Nagy Antal és Fodor Mihály. 76 A pécsi egyház prediálisainak ispánjaként (comes nobilium iobagionum episcopalium ecciesie) 1406-ban Dusi Andreas (dictus Malach) szerepel. 77 A kalocsai érsek 1387-ben „sárközi"-nek nevezett székében Petyen-i István mester, kalocsai várnagy, a szék alispánja, aki a két szolgabíróval Szentkirá­lyi Antallal és Dragzel-i Imrével, valamint az érsek által kiküldött derék em­berekkel az érsek megbízásából egy, az érsek előtt kezdett peres ügyben a Bakold és Peturfeulde birtok közti határt megállapította. 78 Még a mohácsi vész után is találkozunk fajszi alispánnal. 1545-ben ugyanis a fajszi szék vicecomese, fajszi Bodó Gáspár, továbbá Keserű Ferenc de Keserűtelke és Nagy Pál de Pálfölde oklevelet állítanak ki Varajti Mihály Illés fajszi nemes fassiójáról. 7 " Az alispán elfoglaltság esetén a főispán helyettese volt, elnökölt a pre­diális szék törvényszékén, közgyűlésén. Vezetője volt a prediális szék tiszt­viselői karának, őrizte a szék pecsétjét. A főszolgabíró (főbíró) vezette a szék közigazgatását. Személye gyak­ran azonos volt a szék szomszédságában lévő járás főszolgabí rá jávai (Bácsán). Ö volt a közvetlen felügyelője a prediális községek igazgatásának, egyes köz­igazgatási ügyekben határozott. A fajszi székben is találunk szolgabírákat. 80 A prediális szék főjegyzőjét a főispán nevezte ki. ö vezette a gyűlé­sek protocollumait, az aljegyzők segítségével kiállította a hatósági iratokat. A prediális székekhez tartozó községeknek önálló szervezetük volt, ezek élén a szolgabíró állt. Bácsa községben a „helybeli" szolgabíró, más­ként bíró vezette az ügyeket, ő vezette a községi tanácsot, elnökölt a tanács­üléseken. Bíráskodott kihágási ügyekben, ö volt tehát közvetlenül a község ve­zetője. Mint ilyen fokozott tisztelet illette. Egy 1737. évi bácsai statútum mond­ja: „Szolgabíró uramnak kiki a Nemes Szék tagjai közül tartozik illendő böcsü­leteket adni, szavát fogadni s engedelmeskedni, aki pedig szolgabíró uramat il­letlen és motskos szókkal illeti, a Tekintetes Nemes Széknek régi statútuma szerint négy forintra marasztaltatik.. ." 81 Bácsán a szolgabíró segédei voltak a tanácsosok és az esküdtek. A tanácsosok a község gazdasági ügyeiben segí­tettek, az esküdtek az igazgatási és bíráskodási ügyekben. A prediális szék joghatóságának legfontosabb ága a jogszolgáltatás volt. Mivel a prediálisok egyházi földesuruk jurisdictiója alá tartoztak, eb­ből folyóan az ő bírói joghatósága alatt állottak. Itt nincs különbség a tekin­tetben sem, hogy a prediális egyben országos nemes vagy csak egyházi ne­14

Next

/
Thumbnails
Contents