Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

mes-e. Mikor IV. Béla 1262-ben megerősíti az esztergomi egyház szabadságait és kiváltságait, abban már benne van az a jogkör, hogy nemesei fölöti is egyedül az ő bírái ítélkezzenek.

82 Az esztergomi érsekséghez tartozó prediális székeknél a nádor gyakorolta az érsek megbízásából a jogszolgáltatást. A kisebb székeknél rendszerint maga a főpap. A bíráskodást az ügyek legtöbbjében az egyes prediális községekben helyben a szolgabíró ítélőszéke előtt intézték. Súlyosabb ügyekben a szék alispánja tartott alispáni ítélő széket.

83 Más prediális székeknél súlyosabb ügyekben elsőfok a prediális szék törvényszéke ugyancsak az alispán elnöklete alatt.

64 Fellebbviteli fórum az oktavális szék volt. Ennek elnöke az esztergomi érseki prediális székekben a nádor vagy az érseki jogügyigazgató. Esztergomban még legfelsőbb bíróság (fórum superrevisorum) is szerepelt, ennek elnöke maga az érsek vagy megbízottja, előadója az érseki jogügyigazgató, tagjai meghívott táblabírák voltak.

83 A győri káptalan prediálisainak legfelsőbb fóruma a királyi, illetve a hétszemélyes tábla volt,

80 mint az 1827. évi regnicolaris deputatio megállapította. Bűnügyekben az esztergomi prediális székek halálos ítéletet is hozhattak, mert rendelkeztek a vérhatalom jogával (ius gladii)

87 Ilyenkor az érsek gyakorolhatott kegyelmet. Az 1790:XLIII. te. azonban elrendelte, hogy a büntető ítéletet a székek törvényszékeitől a királyi táblához kell az illetékes vármegye útján felterjeszteni. A bácsai prediális széknek nem volt pallosjoga, ezért súlyosabb bűnügyet a győri káptalan úriszéke ítélt meg.

88 A szekszárdi prediálisok fajszi székének bírói hatáskörét az ismert oklevelekből megállapítani alig lehet. Michael Bonbardus (Bonbardi) linzi jezsuita kollégiumi igazgató 1718-ban kiadott Topographia-jában azt írja, hogy alispán és két szolgabíró alatt éltek, amely szabadságot Tóbiás apát adott nekik 1266-ban.

8

" Tóbiás apát kiváltságlevelét ma már nem ismerjük, Miklós apát már említett 1382. évi kiváltságlevele azonban lényegében megismételte ezt a szabadságot, amennyiben a szekszárdi apátság prediális nemeseinek biztosította azt a jogot, hogy maguk közül — az ország és az említett kalocsai egyház harcos nemes jobbágyainak szokása szerint — két szolgabírót választhatnak, akik az apát által kinevezendő ispán elnöklete alatt bíráskodnak. A bírságok kétharmada az ispánt, egyharmada a szolgabírákat illeti.™ Miklós apát 1382. évi oklevelében találunk néhány anyagi és eljárási jogi szabályt is a szekszárdi prediálisok bíráskodásáról. így az apát meghatározta, hogy aki emberölést követ el, az 15 nap alatt három márkát fizet bírságul. Az ispánnak és a szolgabíráknak ez alatt az idő alatt nem szabad az egyházi nemes házához menni. Ha azonban a tettes bármi ürüggyel vakmerően 15 nap alatt sem akarna az ítéletnek eleget tenni, az ispán ós a szolgabíró menjenek az elítélt házához s a 3 márkát kétszeresen hajtsák be. Ha pedig az elítélt házánál nem találnának a, 3 márka kétszeres összegének megfelelő javakat, lefoglalhatják, használhatják és élvezhetik az elítélt földjeit mindaddig, míg ezeket ő, vagy rokonai ki nem váltják.

91 A szabadságlevél még az önkormányzati jogoknak azt a biztosítékát is tartalmazta, hogy az ispán a szolgabírák távollétében még ítélet, vagy valamely sérelem ügyé15