Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

prediálisainak 3 márkát kellett fizetniök, ha nem állítottak ki egy könnyű lovast.

34 A szekszárdi apát collecta exercitualis-t (hadakozó pénzt) kívánt meg nemeseitől minden olyan alkalommal, amikor azt a kalocsai érsek nemeseire kirótták.

35 Előbb a szekszárdi harcos jobbágyok — mint még IV. Béla 1239. évi oklevele mutatta, az apátot páncélosán voltak kötelesek hadba kísérni és követségekben eljárni.

36 A XIV. században azonban a honvédelmi rendszer átalakulása folytán már a prediálisok személyes hadba szállása kevéssé volt alkalmas, mint a hadiszolgálat pénzzel való megváltása. Mikor tehát 1382-ben Miklós apát a fajszi szék területén újabb telepítéseket kívánt eszközölni, a prediálisok kötelezettségeit már akként szabályozta, hogy évenkint 100 forint hadimegváltást (collecta exercitualis) fizessenek, ezenkívül az apát és kísérete vendégül látásának megváltásáért évenkint 40 forintot adjanak. Ezt a hadimegváltást a kalocsai egyház harcos jobbágyai szerint kötelesek fizetni.

3

' A prediálisok katonai szolgálata azonban a mohácsi vész előtt nem szűnt meg teljesen, mert az 1459:III.tc. arról beszél, hogy a régi szokás szerint, nem pedig „secundum connumerationem" tartoznak hadba szállni.'

8 Bácsán a prediálisok a katonai szolgálat mellett 1627 előtt kollektive évi 12 forint hadipénzt fizettek.

39 Ez a hadipénz

40 kétszeresen szerepel az egész XVII-XIX. század alatt is, noha a pénz értéke erősen devalválódott. A kezdetben jelentős teher évszázadok folyása alatt úgyszólván semmivé vált.

41 E személyes szolgálati kötelezettség mellett a hűbéri rendben szokásos hűség (fidelitas) itt is feltételként szerepel. Mikor Sámuel az egri egyház kondicionáriusa 1271-ben az egyház szabadságlevelének elégetésével nagy hűtlenséget tanúsított, a püspök elvette nemességét s szolgaságra vetette.

42 Hasonló esetekben, ha a prediális hűtlenséget tanúsít, ha megtagadja az engedelmességet, elmulasztja a szolgálatot, ez az egyházi nemesi jószág elvesztését vonja maga után.

43 A XIV. században már a szolgaságra vetés kivételessé válik," a hűtlenség büntetése inkább a birtok elvétele, vagy a cselekmény nagyságához képest börtönbe vetés, termények elvétele vagy más dologi jellegű büntetés. 1331-ben a szekszárdi apát, a szerzetesek és az apátság nemes és nem nemes jobbágyai elhatározták, hogy Igeyk ispánnak és fiának, Péternek, mivel az apátságnak hűséges szolgálatot tettek, most a Bazaráb ellen viselt háborúban Igeyk vérét ontotta, és Igeyk többi fiának átadták az örökös nélkül meghalt Timót fiának Pálnak a jószágát, Igeyket és övéit felvették az apátság nemes és szabad jobbágyai sorába. Kikötötték azonban, ha Igeyk és családja, vagy utódaik a monostor szolgálatából kivonnák magukat, az adományozott jószág ismét visszaszáll a monostorra/'

3 Előfordul az is, hogy a szolgáltatást nem teljesítő prediális előbb büntetéspénzt fizet, csak ha makacsul továbbra sem szolgáltat, akkor száll vissza a birtok az egyházra. Mikor 1400-ban a Szt. Egyed monostor apátja egy prediális birtokot átad, a kollacionális levélben évi 33 dénár fizetést köt ki, mit ha nem teljesítenek, az összeg kétszeresét, a következő évben pedig háromszorosát kell fizetni. A harmadik év elmúltával a fundus visszaszáll az egyházra. Ha pedig az adományos vagy utódai az egyházzal szemben nóta infidelitatisba kerülnek, a fundus akkor is visszaháramlik.

46 Találkozunk azonban a prediálisoknál más dologi kötelezettséggel is. Az oklevelekből ismételten előtűnik, hogy az egyháznagynak cenzust fizetnek. Holub úgy véli, hogy a cenzus nem lehetett földbér (terragium), mert az alól fel voltak mentve.

47 Valószínű, hogy a cenzus mégis a földesuraság elismerése 10