Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
ségviselők megvesztegetésére felhasznált ajándékok költségeit. A szultán elé sem lehetett odaállni magas személyéhez méltó ajándék nélkül. A XVII. században már gyakrabban megesett, hogy sanyargatott mezővárosok a portához fordultak segítségért, ez azonban olyan anyagi megterhelést jelentett, hogy annak költségeit még nagyobb városok is csak kölcsönből vagy más városokkal összefogva tudták előteremteni. A törökök berendezkedése. Kettős birtoklás és kétfelé adózás. A meghódított Tolna megyében három, szandzsákbég székelt: Szekszárdon, Koppányban és Simontornyán. A szekszárdi szandzsák teljes egészében a megye területén feküdt, a koppányihoz Somogy-, a simontornyaihoz Fejér- és Veszprém megyéből is tartoztak részek. A régi várak mellé, amelyek közül több kisebb közigazgatási egységek, náhiék főhelye lett (Ozora, Tamási a simontornyai, Dombóvár a koppányi, Anyavár a szekszárdi szandzsákban), új palánkokat és kastélyokat is emeltek, főleg a mezővárosok (Földvár. Paks, Tolna stb.) mellett. 302 A török—magyar küzdelmekben a koppányi bégre hárult a legnagyobb feladat. Vele szemben állott a Balaton vonalára támaszkodó, szilárd dunántúli védővonal. A környező várak magyar kapitányai minden mozdulatát szemmel tartották, és nyugtalanítását elsőrendű feladatuknak tekintették. 303 Éppen ezért váraiban nagyszámú őrség tanyázott, nemcsak hadjáratok idején, hanem „békeidőben" is. Egy 1577-es jelentés adatai szerint Karád, Koppány. Simontornya stb. őrsége 1520 lovasból és 365 gyalogosból állott. A koppányi bég parancsára 60 tímárbirtokos vonult hadba, és saját házanépéből is kitelt 500 lovas. 301 Koppány egyébként a Tolna megyei vártörténet egyik legrejtélyesebb kérdését veti fel. A középkorban jelentéktelen hely, váráról sem 1526 előtt, sem a pártharcok korában nem tesznek említést a források, pedig akkoriban még a hevenyészett erődök is nagy értéket képviseltek. 305 Az 1542-es dikajegyzék a tartozékait emlegeti, tehát feltételezhető, hogy addigra már valamilyen erősség, talán palánkokból összerótt birtokközpont állott itt. 306 Ezzel szemben a török kezén jól megerősített végházként kerül szemünk elé. Az 1580-as években azt tartották róla, hogy 400 lakott háza, gazdag kereskedői és tárházai vannak. A feljegyzés készítője szerint a törököknek Budán kívül nincs gazdagabb városuk Koppánynál. 307 Ezt a rendkívüli változást tudva, nem gondolhatunk másra, mint hogy a határvidéki városban a keresztény világgal árucserét bonyolító török kereskedők telepedtek meg. Koppány fejlődésének ütemét jól szemlélteti, hogy míg a korábban összehasonlíthatatlanul nagyobb és gazdagabb Szekszárdon csak 1 dzsámi és 4 mecset épült, addig Koppányban 4 dzsámit és 11 mecsetet emeltek a hódítók. 308 A török építkezés ki is merült az egyházi épületek, 309 fürdők, fogadók, raktárak 310 építésében és javításában. 3 " A töröktől elfoglalt Tolna megye nyugat felől még jóidéig érintkezett a királyi Magyarország területével. A megyét szinte napról napra keresztülkasul száguldottak a szomszédos magyar végvárak portyázói, főleg Szigetvár, Palota és a Balaton-vidék vitézei. A magyar végváriak főleg a már sokat emlegetett konstantinápoly— budai hadiút mellett szoktak lest vetni a fel és alá járó törököknek. Takard 52
