Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

hetjük, hogy a tagság mennyire támaszkodott a szövetkezeti bolt árukészletére. Fejér megye területén találjuk a legtöbb szövetkezeti boltot, ez olyan látszatot kelt, mintha a szövetkezeti boltok lennének a legkedveltebb beszerzési források, de a forgalmi adatok mást bizonyítanak. Míg Fejér megyében a szövetkezetek átlagosan 37 ezer forint forgalmat értek el, addig Somogyban ennek több mint kétszeresét. Somogy megyében a szövetkezeti tagok erőteljesebben támaszkodtak saját boltjaikra, mégegyszer annyit vásároltak mint a Fejér és Baranya megyeiek. A Tolna megyei szövetkezetekben aránylag népes tagság foglal helyet, az öt megye közül első helyen áll 193 főnyi átlaglétszámmal, de boltjaik árukínálatával nem lehetett a kereskeletet megfelelő módon kielégíteni. Főként a termelést szolgáló gazdasági cikkek kínálata volt szegényes. Az első világháborút megelőző negyedszázad a gépek és a műtrágya alkalmazásának hőskora volt külföldön, megyénkben viszont alig emelkedett forgalmunk. A statisztikai évkönyvek megyei részletezésű adatai utoljára 1912-ben tartalmazzák a fogyasztási szövetkezeteket. Ezután már csak országos, összefoglaló adatok állnak rendelkezésünkre. Magyarországon 1909—1912 között a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek száma 306-tal szaporodott, ami a tagság 16%-os és a lebonyolított forgalom 15%-os növekedésével járt együtt. A fogyasztási szövetkezetek fejlődése 1909—1912 évek között. 1912. évi adatok az 1909. év %-ában. Terület szövetkezetek tagok száma forgalom Tolna megye 167 136 177 Szomszédos megyék 111 111 154 Magyarország 120 116 115 A fogyasztási szövetkezetek térhódítása — az I. világháború előtt — vidékünkön nem jelentős. Az ország nyugati és északi megyéiben sokkalta kiterjedtebb bolthálózattal rendelkeztek. 1912-ben Borsod megyében 60, Heves és Sopron megyében egyaránt 73—73 szövetkezet működött, míg a szomszédos megyék közül Bácsban 23, Fejérben 22, Baranyában és Somogyban 14—14 és Tolnában csak 5 szövetkezetről ad hírt a statisztika.

183 A Tolna megyei tejszövetkezetek. A tejgazdaság ugrásszerű fejlődése életrehívta a falusi tejszövetkezeteket. 1895-ben 2, 1900-ban már 34 tejszövetkezet működik Tolnában 4730 taggal, és a tagok által beszállított tej meghaladta a nyolcmillió litert. Jelentős volt a vajkészítés, az ország összes vaj termelésének egyötöde Tolna megyéből került ki. 1901-ben a magyar falusi tej szövetkezetek 11,7%-a, a tejszövetkezeti tagság 13,4%-a, a tagok által bevitt tej 14,3%-a, a vajtermelés 19,9%-a Tolna megyében található. így az árbevétel egyhetedét megyénk szövetkezeti tagjai kapták.

184 A závodi tej szövetkezetben előállított vajat az 1909. évi tejgazdasági kiállításon bronzéremmel tüntették ki. A megye tej szövetkezeteinek fejlődésére vonatkozó adatokat tartalmazza a következő táblázat: 21. Tanulmányok Tolna megye történetéből 321