Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267
Időszak Beszállított tej 1000 literben Vaj termelés 1000 kg-ban Árbevétel 1000 K-ban 1900—1904 között átl. 1905—1909 között átl. 1910—1914 között átl. 10 368 8 125 7 011 367 292 226 1080 952 809 Kiemelve: 1903. év 1904. év 11567 12 479 392 412 1222 1287 1905-ig növekedett a szövetkezetek száma, majd lassú mértékben csökkent, velük a tagság száma, a tejbevitel és a vajtermelés is. 1910-ben 41, 1914ben 35 tej szövetkezetünk alig ötezer fős tagsággal rendelkezett. A tagok túlnyomórészt 1 illetve 2 tehenet tartottak, 1910—14. évek átlagában a tejszövetkezeti tagok 53%-a: 1, 35%-a: 2, 11%-a: 3—5, és mindössze 1%-a rendelkezett ötnél több tehénnel. A falusi tej szövetkezetek tehát mindenekelőtt a törpe és kisbirtokosok gazdaságára támaszkodtak. Tejtermelésüket nagymértékben befolyásolta az időjárás. Az 1908. évi szárazság következményeként az egész Dunántúlon takarmányhiány jelentkezett. Szinte valamennyi megye tejszövetkezetében csökkent a bevétel, Tolnában az 1907. évi eredménytől 11%-kal, Somogyban mintegy 50%-kal — 112 ezer koronával — maradtak el. 18a Az áruválaszték bővülésének hatása a szakosításban. A múlt század derekán — az ország más vidékeihez hasonlóan — a család még erősen zárt önellátó gazdasági egység volt, amely a ma „iparcikk"nek ismert javak jelentős részét maga állította elő, vagy ami még gyakoribb, egyáltalán nem ismerte. Néhány évtized alatt nagy utat tettek meg az emberek, az egykori termelő egységekből, t. i. a családokból olyan keresők nőttek ki, akik az I. világháború idején már szinte minden anyagi szükségletüket vásárlással elégítették ki. A lépésről lépsére kialakuló új életforma tágította a szükségleteket és siettette a kereskedelemben végbemenő változásokat. A termelés rohamos növekedése, a nem családi keretben, hanem társadalmilag termelt áruk sokasága egyrészt lehetővé tette a modernebb életforma kialakulását, másrészt követelte a hatékonyabb kereskedelmi módszerek bevezetését. A korábbi engros üzletek a forgalom decentralizációja, az utazó ügynökség elterjedése, a kereskedelmi központok gyors és olcsó megközelíthetősége folytán sokat veszített jelentőségéből és legtöbb helyen ezek a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet együtt folytató üzletek meg is szűntek. Akis- és nagykereskedelmi tevékenység különválása a vidéki szaküzletek elszaporodásával járt együtt. Ezzel egyidejűleg jónéhány cég kizárólag a nagykereskedelmi funkció megtartására kényszerült. Singer és Weisz Dombóváron, Neutzer Bernát Lápafőn csak nagykereskedelmi tevékenységet folytat, mások ugyanazon cikkeket kicsinyben forgalmazzák, és egyre több a bizományos. 180 Gabona, bor, élelmiszer, vaj, varrógép, mezőgazdasági gép- és alkatrészbizományosok és ügynökök egész sora található a 90-es évek eleje óta, és számuk egyre szaporodik. 1 * 7 A rövid és divatárukereskedők szinte minden községben fellelhetők, boltjuk árukészlete évről évre bővül. Pontos, kifogástalan kiszolgálás és jó minőség jellemzi őket, de forgalmuk nem kielégítő. Hasznukat az is kisebbíti, hogy a 322
