Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

hogy az önkény és elnyomásnak középkori szelleme alatt keletkezett regálék megszűntessenek, teljesen igazolt, és azt a kereskedelemmel foglalkozó népesség is őszintén osztja hogy valahára a feudális viszonyoknak minden nyoma eltöröltessék"\

m Nem vélekedtek másként kereskedőink a „még Mária Terézia idejében adott irányelvek alapján az absolut kormány áltál alkotott, s ma is érvényben levő"' házalási pátensről sem. Klein Ignác és kereskedő eársai Tolnáról a pécsi kamarához küldött levelükben esedeznek, hogy a pátens „végre érvényen kívül helyeztessék s a házalás ügye mielőbb törvény útján szabályoztassék"'.

m A helyi hatóságok sem értették meg

1 egyik napról ú másikra azt, hogy a kereskedelem szabadságának elvével összeegyezhetetlen a vásárlátogató kisiparosok és kereskedők üldözése. Az 1872: VIII. törvénycikk 32. paragrafusa biztosítja, a kereskedők vásárlátogat ás át, mégis helyenként a hetipiacokon és országos vásárokon hatóságaink a kereskedőktől iparigazolványok felmutatását követelik, kompromittálják, zaklatják őket, sőt eltiltják kereskedőink egy részét a vásárról.

132 Az! idézett törvény nem kötelezi iparosainkat és kereskedőinket, hogy iparigazolványukat mindig magukkal hordják, de a helybeli kiskirályok másként] értelmezik a paragrafusokat. Vásározás, házalás és felvásárlás. Az 1873-tól 1890-ig tartó időszakban a< bolti áruforgalom részarányának erőteljes növekedése mellett még mindig van létjogosultságuk a vásároknak és a házalókereskedőknek. Ez abból adódik, hogy a helyhezkötött'bolti kereskedelem térhódítása nagyobbrészt a városokban figyelhető meg, ezért a falvakban és a vásárokon megforduló kereskedők még realizálhatják árukészletüket. A XIX. század derekán nyilvántartott 67 vásárral szemben 1881-ben már 90 vásárról; tesz jelentést a pécsi kereskedelmi és iparkamara.

133 Ez a számszerű növekedés a falusi lakosság állat- és- terményértékesítésének bővülésével magyarázható. Az 1850—1880. évek között megfigyelhető vásárlóerő növekedés többlete egyrészt már a boltokba áramlik, de még mindig nagyi összegeket tesznek ki a vásári kereskedők árbevételei. Főként a rőfös és divatáru kereskedők vásári kitelepülése jelentős. Jórészük emellett bolti tevékenységet is folytat, Lovat tartanak, fészerükben található a kocsi és a sátorépítéshez való ponyva.

134 A vásárok! ez időben is a megye nyugati felében bírnak nagyobb jelentőséggel. A simontornyai és tamási körzetben, sok község szerezte meg a vásártartás jogát. Ezt érzékelteti a következő tábla is. A vásárok főbb mutatói 1881. évben. Vásártartó települések vásárok Járások száma 1881-ben száma részaránya % az összvásárok számából Bonyhádi 2 Földvári 3 Szekszárdi 4 Simontornyai 6 Tamási 9 összesen 24 7 8 15 13 15 16 22 25 31 35 90 100 30* 307