Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

mindössze 200 kereskedő rendelkezett olyan jövedelemmel, amiért érdemes volt felvenni a jövedelemadót fizető polgárok jegyzékébe." 9 A szegénysorsú keres­kedők széles tábora kénytelen volt otyan elfoglaltságot keresni, amely család­juk megélhetését biztosította. Többnyire szántóföldek részesművelésével, egye­sek vásárolt földek terméséből tartották fenn magukat. Lovat és tehenet vet­tek. Fischl Dávid házát és 23 hold búza illetve rozsvetését 1860-ban 2287 fo­rintra, két lovát és tehenét 70 forintra becsülték. A kereskedés nála és több száz kereskedőnél inkább hajlamainak kielégítésére, mintsem jövedelmezésre nyújtott lehetőséget. A szegénysorsú s az áruforgalomban jelentéktelen szerepet vivő szató­csok mellett természetesen jómódú kereskedőink is voltak. Különbséget kell tenni a lassan gyarapodó és a hirtelen gazdagodó, vállalkozó szellemű keres­kedők között. A bolt fekvése, alapterülete és a berendezés színvonala elárulja a tulajdonos anyagi helyzetét. Más dolog az, ha valaki bolthelyiséget bérel, vagy pedig saját, központi fekvésű házában nyithat boltot. A magas boltbérek előbb-utóbb szelektálják a boltosokat, 100 a tehetősebbek megtartják boltjukat és korszerűsítik berendezésüket, szépítik az üzlet portálját, üvegkirakatot ké­szíttetnek, segédeket és tanoncokat vesznek fel, míg a kis és közepes tőkeere­jű cégek kiszorulnak a forgalmas központból, helyette távolabb valamely ház­ban bérelnek olcsó, gyakran nedves helyiséget. A szövetek színüket vesztették, a fémáruk rozsdásodtak a nedves bolthelyiségekben, ezért csak mélyen leszál­lított áron lehetett azokat értékesíteni. Egyre többen ismerték fel a bolt fekvésének és technikai színvonalá­nak jelentőségét. 101 A teveli Fuhrman és a hőgyészi Oppenheim korszerűsítette textilboltját. A dunaföldvári és paksi rőf ősök, majd Hofbauer Lipót tolnai bolt­jában a legidősebb segédek pénztáros asztalnál kezelik a bevételt és vezetik az üzleti könyveket. Fuhrman Adolfnál 37 forintra, Hofbauernál 100 forintra becsülik a berendezést és felszerelést. 102 Hofbauer Lipót méteráruboltja mellett Klein Salamon vegyeskereske­désébe is társult. A maga nemében korszerűnek kell tekintenünk ezt a vegyes­boltot is, miután 103 forintra értékelt berendezése 9 elemből állt. Nyitott és üvegezett áruállvány, kíszolgálópult, 3 mérleg, 3 bolti létra, 2 függő kettős lám­pa, zsinegtartók, élelmiszert óvó üvegbúrák voltak a boltban. A rőfösüzlet pe­chig üvegkirakattal is rendelkezett, amelyet Hofbauer 150 rőf perkalin eladási árából vásárolt. 103 Összegezve a Tolna megyei bolthálózat 1848—1873 évek közti fejlődését megállapítható, hogy egyre kiáltóbb az ellentét a szatócsok sötét, nedves boltja és a gondosan felszerelt városi üzletek technikai színvonala kö­zött. A következő évtizedekben — a verseny fokozódásával párhuzamosan — a kereskedőknél felhalmozódó tőkéből egyre többet fordítanak a boltok korsze­rűsítésére. Kereskedelem a szabadverseny kibontakozásának éveiben (1873—1S90) Fogyasztéképesség, közlekedési és hitelviszonyok. Az 1873. évi gazdasági válság és kolerajárvány idején kereskedőink nagyon kevés reményt fűzhettek árukészletük értékesítéséhez; növekedett az áru forgalmi ideje, más kifejezéssel élve: csökkent az árukészletek forgási se­299

Next

/
Thumbnails
Contents