Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

mindössze 200 kereskedő rendelkezett olyan jövedelemmel, amiért érdemes volt felvenni a jövedelemadót fizető polgárok jegyzékébe."

9 A szegénysorsú kereskedők széles tábora kénytelen volt otyan elfoglaltságot keresni, amely családjuk megélhetését biztosította. Többnyire szántóföldek részesművelésével, egyesek vásárolt földek terméséből tartották fenn magukat. Lovat és tehenet vettek. Fischl Dávid házát és 23 hold búza illetve rozsvetését 1860-ban 2287 forintra, két lovát és tehenét 70 forintra becsülték. A kereskedés nála és több száz kereskedőnél inkább hajlamainak kielégítésére, mintsem jövedelmezésre nyújtott lehetőséget. A szegénysorsú s az áruforgalomban jelentéktelen szerepet vivő szatócsok mellett természetesen jómódú kereskedőink is voltak. Különbséget kell tenni a lassan gyarapodó és a hirtelen gazdagodó, vállalkozó szellemű kereskedők között. A bolt fekvése, alapterülete és a berendezés színvonala elárulja a tulajdonos anyagi helyzetét. Más dolog az, ha valaki bolthelyiséget bérel, vagy pedig saját, központi fekvésű házában nyithat boltot. A magas boltbérek előbb-utóbb szelektálják a boltosokat,

100 a tehetősebbek megtartják boltjukat és korszerűsítik berendezésüket, szépítik az üzlet portálját, üvegkirakatot készíttetnek, segédeket és tanoncokat vesznek fel, míg a kis és közepes tőkeerejű cégek kiszorulnak a forgalmas központból, helyette távolabb valamely házban bérelnek olcsó, gyakran nedves helyiséget. A szövetek színüket vesztették, a fémáruk rozsdásodtak a nedves bolthelyiségekben, ezért csak mélyen leszállított áron lehetett azokat értékesíteni. Egyre többen ismerték fel a bolt fekvésének és technikai színvonalának jelentőségét.

101 A teveli Fuhrman és a hőgyészi Oppenheim korszerűsítette textilboltját. A dunaföldvári és paksi rőf ősök, majd Hofbauer Lipót tolnai boltjában a legidősebb segédek pénztáros asztalnál kezelik a bevételt és vezetik az üzleti könyveket. Fuhrman Adolfnál 37 forintra, Hofbauernál 100 forintra becsülik a berendezést és felszerelést.

102 Hofbauer Lipót méteráruboltja mellett Klein Salamon vegyeskereskedésébe is társult. A maga nemében korszerűnek kell tekintenünk ezt a vegyesboltot is, miután 103 forintra értékelt berendezése 9 elemből állt. Nyitott és üvegezett áruállvány, kíszolgálópult, 3 mérleg, 3 bolti létra, 2 függő kettős lámpa, zsinegtartók, élelmiszert óvó üvegbúrák voltak a boltban. A rőfösüzlet pechig üvegkirakattal is rendelkezett, amelyet Hofbauer 150 rőf perkalin eladási árából vásárolt.

103 Összegezve a Tolna megyei bolthálózat 1848—1873 évek közti fejlődését megállapítható, hogy egyre kiáltóbb az ellentét a szatócsok sötét, nedves boltja és a gondosan felszerelt városi üzletek technikai színvonala között. A következő évtizedekben — a verseny fokozódásával párhuzamosan — a kereskedőknél felhalmozódó tőkéből egyre többet fordítanak a boltok korszerűsítésére. Kereskedelem a szabadverseny kibontakozásának éveiben (1873—1S90) Fogyasztéképesség, közlekedési és hitelviszonyok. Az 1873. évi gazdasági válság és kolerajárvány idején kereskedőink nagyon kevés reményt fűzhettek árukészletük értékesítéséhez; növekedett az áru forgalmi ideje, más kifejezéssel élve: csökkent az árukészletek forgási se299