Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

kedelmi tevékenységüket, és neon rendelkeztek olyan üzleti könyvekkel, amelyek a bíróság előtt bizonyító erővel bírtak. A kereskedők és szállítók jogi kapcsolatait is rögzítik törvényeink. Nem tekinthető többé uzsorának az adás-vételből származó bármily magas kamat. Elismerik a haladéki kamat létjogosultságát is. amely abból áll, hogy a hitelező attól az év Végétől számítva, mely során még a tartozás keletkezett, a visszafizetés időpontjáig 6 százalék kamatot számíthat fel adósának még akkor is, ha ez a megállapodásban, illetve a szállítási szerződésben nincs külön feltüntetve. Korábban! sok vita keletkezett, a szállítás során felmerült károk költségviselése körül, a kereskedőkről szóló fentebb hdézett törvény 36. §-a már leszögezi, hogy az áru átvétele után minden károsodás a megrendelőt terheli. Ez az intézkedés látszólag csak a szállítók, illetve a nagybani eladók érdekeit tartotta szem előtt és a rejtett hibák következményeit teljes mértékben a kiskereskedőkre hárítja. A kereskedőknek nyújtott árengedmény azonban az akkori időben bőséges fedezetet nyújtott az áru selejteződéséből eredő veszteségekre, sőt a kiegészítő áruszállítások bonyolítására is, A megrendelt áruiknak a rendeltetési helye ritikám esett egybe a kereskedő telephelyével. A Pestről és Ausztriából érkező árukat a Dunához közeleső településiek kereskedői részére csak valamely hajóállomásig fuvarozták a szállító cég költségére. A rendeltetési hely tehát a hajóállomás, ahonnan szekérfuvarral került a boltok raktárába a megrendelt áru. A szekszárdiak viszonylatában, a gemenci, a bátaszéki és bonyhádi kereskedőknél a mohácsi gőzhajóállomás számított rendeltetési helynek.

17 A Dunától távoleső települések valamely postahivatal, később a vasúthálózat kiépülésével valamely közeli vasútállomás raktárából szállították el saját költségükre az érkezett árut. A kereskedők és alkalmazottaik viszonya is rendeződött, A kereskedő tanulók nemcsak áruismeretet és eladási tanulmányok folytatását igényelhették, hanem a könyvelési alapismeretek elsajátítására is jogot formálhattak. Ezenfelül természetesen munkaadójuk, köteles volt őket eltartani, öltözékkel és lakással ellátni, továbbá orvosi, ellátásiról is gondoskodni. A kereskedősegédek az eltartáson és lakáson felül havonkénti pontos fizetést követelhettek. A tanuló és a segéd felmondási ideje két hónap, a fontosabb beosztású segédeknél, mint pl. a pénztáros és a könyvvezető: négy hónap. A tanulók és segédeik jogsai azonban kemény követelményekkel párosultak. Gazdájuk feltétlen engedelmességet, boltnyitástól zárásig szorgalmat, raktárrendezést, takarítást és számos esetben háztartási munkák végzését kívánta meg. A könyveléssel megbízott segédektől pedig megkövetelhette, hogy a bejegyzett tételek helyességét adott esetben bíróság előtt pótló esküvel szavatolja.

ts A kamarai intézmény. Az abszolutizmus korának első jelentős kereskedelmi vonatkozású intézkedése az 1850. évi március hó 18-i ideiglenes kamarai törvény, amely a kereskedelmi és iparkamarák felállítását írja elő. A kamarához való tartozás az összes kereskedőre és iparosra nézve kötelező.

111 A létrehozott 11 kamara közül 18 Tanulmányok Tolna megye történetéből 273