Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

— a lejárat ideje három hónapon túl nem terjedhet; — Tolnában legyen, elfogadva fizetésre; végül — a váltókért három bizottmányi tag aláírásával kezeskedjék, meyek közül legalább kettő a pesti királyi váltótörvényszéknél, vagy a megyénél bejegyzett helybeli kereskedő legyen. Nem csoda, ha ilyen feltételek között a kereskedelem szemszögéből oly fontos váltóüzlet nem bontakozhatott ki. 1854-ben Stanq Ferenc személyében új elnök került a szekszárdi takarékpénztár élére, aki felismeri a váltóüzilet jelentőségét és aj közgyűléssel kimondatja, hogy a váltó girálásához nem szűk ségesek a bejegyzett kereskedők, hanem elég három biztos aláírás is. A megváltozott felfogás eredményelkent beindul a váltóüzlet és 1859—64. évek között a váltóállomány meghaladja a jelzálogkölcsönt. Stann Ferenc utóda azonban nem bízván a váltóüzilet ben, a takarék pénztárban elhelyezett idegen pénz túlnyomórészét jelzálogüzletbe fektette. Dr. Kramoüin Emál, az; intézet új elnöke keresztülvitte, hogy a váltókra kiadott összegek a jelzálogkölcsön felére csökkenjenek. A szekszárdi takarékpénztár főbb mutatói 1846—1873. években* Ev Takarék Jelzálog Váltó Jelzálog Vál betét kölcsön állomány aránya % 1000 forintokban j 846—47 99 104 100 0 1850 123 129 — íoo a 1854 176 168 23 88 12 1855 197 169 46 80 20 1860 431 125 297 30 70 1865 486 265 238 53 47 1870 757 429 310 60 40 1873 971 547 412 57 43 1869-ig a Szekszárdi takarékpénztár az egyetlen — jóváhagyott alapszabállyal működő — hitelintézet Tolna, megyében.

7 Ekkor jelentkezik három versenytárs, mégpedig a bonyhádi, dunaföldvári és a paksi takarékpénztár. Ezek is eleinte csak a betétek gyűjtése és a jelzálogkölcsönök nyújtása terén bírtak jelentőséggel. A bonyhádiak alapszabálya nem beszélt kereskedőkről, csupán a takarékosság szellemét hinti el.

8 Néhány év múlva azonban a vidéki takarékpénztárak erőteljesen foglalkoznak vál tó üzlettel, köztük a dunaföldván intézet a nála elhelyezett idegen tőke 85 százalékát, a paksi pedig az egészet váltóüzletbe fekteti. Ugyanakkor a szekszárdi takarékpénztár még a jelzálogkölcsön üzletet részesíti előnyben. 1872-ben a bonyhádi, dunaföldvári, paksi és szekszárdi takarékpénztáraikon kívül a bonyhádi, paksi és tolnai segélyegylet, továbbá a szekszárdi népbank is működik. Bár néhány intézet váltótevékenysége jelentős mértékben segíti a kereskedők váltóforgatását, a nyolc hitelintézet együttesen még mindig kisebb váltóforgalmat bonyolít, mint amilyen az ingatlanokra nyújtott jelzálogkölcsön állományuk. Hitelintézeteink 1872. évi tevékenységét mutatja az alábbi táblázat. Érték: forint. 270