Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

Dr. Szilágyi Mihály: A Tolna megyei kereskedelem története 1848-tól 1914-ig A törökök kiűzésétől 1848-igterjedő kétes fél évszázados időszakban a uehi párosok árukínálata mellett a (kereskedőknek csak másodlagos szerep ju­tott a helyi áruforgalomban. A XIX. század dereikán a céhrendszer elveszíti je­lentőségét, a boltosok és az országos vásárokon megjelenő kereskedők valamivel olcsóbb és tetszetős árukkal kiszorítják a drágán dolgozó oéhiparosokat. A nagyszámú házalókereskedő és közel ötszáz szatócs, boltos, nagykereskedő és nem utolsósorban a szabad iparosok tömege már olyan hatalmas erőt képvisel és oly erős versenytársnak bizonyul, hogy a magát bínai fallal körülbástyázó céhrendszer nem menekülhet a pusztulástól. A céhek felett 'meghúzták a lélek­harangot, míg végül is 1872-ben törvénybe iktatták feloszlatásukat. A közlekedés forradalma, a hazai nagyipar kialakulása és főként a mezőgazdaság belterjessé válása a múlt század vége felé növelte lakosaink vá­sárlóképességét, bővül a kereskedelmi készletek választéka, és a szabadkeres­kedelem kibontakozása merőben új lehetőségek és feladatok elé állította keres­kedőinket. A pénzintézetek jótékonysági jellegét — a XIX. század utolsó negye­dében — felváltotta az üzletszerűség. A fizetésképtelenségig eljutó kereskedőink megismerkedtek a csődeljárás kellemetlenségeivel, mindamellett felismerték a nyerészkedés módjait is. A túlnyomórészt mezőgazdasági népesség átrétegződése mellett a ke­reskedelem is változáson ímegy keresztül: vegyes jellegét feladva szakosodik. A Pirnitzer-család mellett még számos más kereskedődinasztia ereszt gyökeret. Néhány száz szatócs eltűnik'a gazdasági válságok és pangás éveiben, helyüket korábban ismeretlen cégek foglalják el, miközben Bun, Leicht, Hofbauer, Kra­mer, Kron, Kis és (még közel száz viszonylag módos kereskedő megőrizte pozí­cióját a vizsgált korszak elejétől az I. világháború kitöréséig. Történeti időszakunk kereskedelme még jelentős mértékben magán vi­selte a középkori kereskedelem primitív jellegét, sokszáz házaló lovasfogat nélkül, hátán cipelve kínálja olcsó portékáját, miközben a boltos kereskedők berendezéseket vásárolnak, és üvegkirakatokkal hívják fel a járókelők figyel­mét. Megjelenik a sajtópropaganda és az: idény végi kiárusítás a ma ismert for­májában. A mezőgazdaság belterjessé válása, a tej és tej termákelőállítás ug­rásszerű növekedése életre hívja a falusi tejszövetkezeteket. Megjelennek a pesti keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, továbbá a Hangya szó­vetkezetek boltjai. Kérdésessé válik a sók búcsúvásár és sokhelyen a kétnapos állat és kirakodóvásár. A kereskedelmi és iparkamarák nyomán elkezdik mű­267

Next

/
Thumbnails
Contents