Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

séget,

23

' 1911. szeptember 3-án pedig Szászváron esett áldozatul 4 bányász tárnaomlásnak".

240 A válság következtében a tőke koncentrációja és centralizációja fokozódik. A legyengült vagy tönkrement kisebb vállalatok a tőkeerős monopóliumok érdekeltségébe, ül. tulajdonába kerülnek. A nagymányoki üzemet Isbarytól az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya Rt. vásárolta meg. Az említett társulat részvényeinek zöme viszont a Salgó birtokába jutott.

241 A szénbányászat 1903-ra kezd kilábalni a válságból. Az országos feketeszén termelése az előző év 11.627.850 q-val szemben már 12.344.699 q.

242 A bányavidék széntermelése is emelkedik. A szászvári bánya termelése 1903-ra 595.193 q-ra növekedik.

24

^ A szénbányászatnak mélypontról való kilábalása az üzemek technikai fejlesztését és a kutatókedv fokozódását is eredményezte. Ebben feltehetően szerepe van annak is, hogy hosszadalmas vajúdás után a megvalósulás útjára lépett a Bátaszék—Baja közötti vasútvonal építése, valamint a Duna-híd elkészítése is. Lukács László pénzügyminiszter 1904 márciusában beterjesztette a képviselőháznak az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, amelyben szerepelt a kérdéses vasútnak és a dunai áthidalásnak megoldása is. Erre a vélra 8 000 000,— koronát irányoztak elő.

244 „A baja— báttaszéki hídnak a beruházási törvényben elhatározott kiépítése a pécsi szénvidék termékei részére meg fogja nyitni a nagy magyar Alföldet, ahová eddig — dacára annak, hogy ezen szénvidékhez legközelebb fekszik — a centralisztikus vasúti politika következtében csak Budapesten és Mitrovicán át juthatott el rémmagas díjtételek mellett a pécsvidéki kőszén és ahol ennek folytán alkalmas tüzelőanyag hiányában, a mezőgazdaság nagy hátrányára trágyát és szalmát használtak fel tüzelésre, ipar pedig egyáltalán nem keletkezhetett. Az ezen várható nagyobb szénfogyasztás kielégítése végett a pécsi és pécsvidéki szénbányavállalatok termelési képességét már is fokozzák ... dr. Tichy Alfréd pécsi lakos, a dombóvár—bátaszéki vasúti vonal mentén és a szászvári kőszénbánya tőszomszédságában fekvő 9000 kt. hold kiterjedésű Eszterházy-féle vaszari uradalmi és karászi és magyaregregyi községi területeken kőszénre nagyobb arányú kutatásokat eszközölt, amelyek, mint jelentik, már is oly jelentékeny széntelep feltárására vezettek, hogy budapesti magyar kir. bányakapitányságnál a bányaadományozási eljárás folyamatban van és rövid időn belül itt is, 8000 vagon évi termelésre berendezett bányaüzem fog létesülni".

2

" 1906ban megkezdték a híd valamint a kérdéses vasútnak Bajáig való kiépítését, és 1909. aug. 26-án 17 óra 5 perckor ünnepélyesen átadták a forgalomnak, amikor is az első vonatot elindították.

248 1911. május 20-án befejeződött a Dombóvár— Bátaszék vasútvonal elsőrangúsítása, átépítése is,

247 és 1911. július 1-én megindult az első vonat a Pécs—Bátaszék vasútvonalon is.

248 Szászváron 1903 végén egy váltakozóáramú áramfejlesztő telepet létesítettek, mely egy 300 voltos háromfázisú generátorból állott, melyet egy 120 lóerős gőzgép hajtott. A villamosenergiát a bányaszivattyúk és kisebb külszíni gépek meghajtására használták. A szállítóaknák azonban továbbra is gőzüzeműek maradtak.

149 Az 1903-as évben a sújtólégveszély kiküszöbölése érdekében Pauck dorogi bányagondnok tervei alapján az omlasztásos pillérfejtési rendszer mellett kézi tömedékkel kombinált csapás és keresztpászta-szerű fejtési móddal is próbálkoztak. Az új fejtési rendszer csökkentette ugyan a sújtólégveszélyt, azonban a társulat e fejtésmódot mégis megszüntette, mivel alkalmazása „nagyon meglassította a fejtés menetét." Ezért a sújtóléget villamosenergiával haj205