Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

is az ország különböző részein a sztrájkok sorozatát váltotta ki, melyek 1898-as évben jórészt vidéken bontakoztak ki. Az év elején Salgótarjánban, tavasszal Tatabányán, nyáron pedig a Rimamurányi Vasmű járdánházai szénbányászai vívták meg eredményes bérharcukat.

230 Ugyanakkor ezek a mozgalmak egybeestek az agrárproletariátus egyre élesedő mozgalmaival is. Bányaművelés 1900—1914 között, az imperializmus I. világháború előtti időszakában. A 90-es évek fellendülése után 1900-ban újabb gazdasági túltermelési válság robbant ki. A tárgyalt korszak tehát ezzel a válsággal veszi kezdetét, mely 1900—1903-ig tartott. A válság előszele a nehéziparban már 1898—99-es években éreztette hatását, a bányászat termelése azonban 1900-ig továbbra is felfelé ível. Ennek magyarázata, hogy 1900-ban a nagy porosz és osztrák bányászsztrájkok következtében a szénbehozatal csökkent, sőt még jelentős kiviteli lehetőség is kínálkozott.

231 A bányavidék termelése is emelkedett. Szenét mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacon értékesíteni tudta. 1898-tól kezdődően a szenet — a DGT-vel egyetemben — a romániai és bulgáriai piacra szállította, mivel ezek az 1898-as angol kőszénbányászok sztrájkmozgalma miatt az angol szenet nélkülözték. 1899-ben az angol szén azonban ismét megjelent ezeken a piacokon, ? a magyar szenet kiszorította. Jelentős mennyiségű szenet szállítottak Ausztriába és Dél-Németországba is, ahol a sztrájkok miatt kereslet mutatkozott.

232 A válság a szénbányászatban 1901-ben kezdi éreztetni hatását. Ekkor a feketeszén-termelés az 1900-as évhez viszonyítva 813.348 q-val, 5,6%-al csökkent. A termelés mélypontját 1902-ben érte el, amikor az országos termelés az 1900-as évhez viszonyítva 2.842.619 q-val, 19,7%-al csökkent.

233 A válság hatása a bányavidék termelésének csökkenésében is megmutatkozik. A szászvári bánya termelése 1902-ben érte el mélypontját, amikor az 1900-as évhez viszonyítva 64.000 q-val, 11,6%-al termelt kevesebbet. A váraljai bányamű termelésében is hanyatlás állott be. Még 1904-ben is 60.000 q-val kevesebbet termelt, mint 1900-ban, ami 20%-os csökkentésnek felel meg.

234 A nagymányoki bányaüzem pedig, s ebben az értékesítési nehézségek is közrejátszhattak, 1905-ben az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya Rt. tulajdonába került.

235 A válság hatása abban is megmutatkozott, hogy a vállalkozók a további feltárási munkákkal felhagytak, s a bányák biztonsági és technikai berendezéseit sem fejlesztették, ill. elhanyagolták. A termelési költségek csökkentésére irányuló törekvéseknek is szerepük van abban, hogy 1902. június 17-én a szászvári bányában sújtólégrobbanás következtében 8 munkás életét veszítette.

236 A szerencsétlenségek az említett időszakban különben is gyakoriak voltak. Váralján 1908. október 2-án, délután 4 órakor következett be szénporrobbanás, melynek 15 áldozata volt: 1 halott, 11 súlyos égési sebeket szenvedett és 3 könnyebben sérült.

237 1910. május 17-én Szászváron a X. szinten egy gurító hajtása közben ismét „óriási szerencsétlenséget okozott a bányalég. Robbanás következtében az akna egy része beomlott és tizennyolc munkást maga alá temetett. Az eltemetett munkásokon kívül négy munkást azonnal megölt... A szerencsétlenség a munkások és hozzájuk tartozók körében nagy elkeseredést keltett.

238 1911. május 28-án a beszakadt tárna okozott halálos szerencsétlen204