Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

hez érünk. Nyalábokban ún. Flotzokban terül el előttünk a fekete kincs... A bányász követi menetében, üreget váj az oldalfalakban a nyaláb terjedelméhez képest s innét kémény alakban (Stohl) folytatja útját — sokszor egész a fölszínig, míg ki nem aknázza... Az ily szénnyalábok a legszeszélyesebb formát és irányt követik, sokszor több méternyi magasságban húzódnak, násszor lefelé többször rézsút és mindenféle irányban... A mellékiolyosskba ereszkedünk; lépten-nyomon Stohlokkal és szabad telepekkel találkozurk. A bánya legmozgalmasabb helyén vagyunk. Egy folyosószerű üregben, meh nem más, mint egy óriási nyaláb tanyája — félig levetkőzött alakok munkálkodnak; fojtó meleg nehezedik ránk, a mint oda érünk. Amodább már i szén üres helyét boltozzák vastag, erős gerendákkal támasztva fel a lazábl kőzetet... Az oldalfal egy nyílásához érünk, mely mintegy fél méter magasságú, még guggoló helyzetben sem képes az embert befogadni. Hányat febzünk a nyílás előtt s kezünkben a bányaméccsel, könyökünket megfeszítve nászúnk végig a folyosón, mely egy másfél méter átmérőjű gödörszerű üregbei végződik. Benne csak egy ember dolgozik, kinek, hogy helyet nyerjünk, a .árokhoz kell kúsznia... A bejárattal szemben egy másik nyílás terül el, mely a jelenlegihez hasonló üregbe vezet. Üjra a kúszáshoz kell folyamodnunk. / boltozat most még a legalacsonyabbra van tőlünk... A kis téren összegyülenlő meleg nem engedi, hogy sokáig időzzünk e helyen... Mégegyszer letérünk az útról, hogy megnézzük a bánya szelelő nyílását, hisz ajtóhoz érünk — keEsztül jár rajtunk az áramló friss levegő. Az ajtó üregbe vezet, melyen beáranlik a felszín levegője."

21

' A munkaidő mindegyik üzemnél 12 óra volt. A 12 órás műzakonként a bérek a következőképpen alakultak. 1882-ben Szászváron 90 krajár, Váralján 90 krajcár és Nagymányokon 70 krajcár volt. 1891—93 között alamelyest emelkedtek a bérek. Szászváron ekkor 113 krajcárt, Váralján 100 srajcárt és Nagymányokon 89 krajcárt tettek ki.

211 A bányavidéken, az élelmiszreknek országos méretekben való megdrágulását követve, a marhahús kg-ja 68 krajcár körül mozgott 1900-ban,

212 míg 1894-ben kg-ja még csak 36—40 kajcár körül járt.

213 De nemcsak a marhahús, hanem más élelmiszerek is mgdrágultak 1900-ra, míg a bérek emelkedése lassúbb üteműbb volt.

214 barnakenyér kg-ja 0,138 frt fehérliszt kg-ja 0,129 frt bab kg-ja 0,116 frt burgonya kg-ja 0,040 frt marhahús kg-ja 0,688 frt sertészsír kg-ja 0,615 frt tojás db-ja 0,026 frt A bányászok azonban még ezt a csekély bért sem kaptál meg teljesen. A társpénztári illeték levonásán túlmenően még más jellegű ivonások is csökkentették a munkások bérét. A nagymányoki társpénztárat 1890-ben alapították. Az alapszabály egyes rendelkezéseiben megegyezett a szászvári társpénztár szabályival, azonban lényeges különbségek is adódnak. A munkások hozzájárulása hgymányokon is a kereset 5%-a volt, a táppénz azonban csak 12 hétre, küinleges engedéllyel pedig 24 hétre járt. A táppénz összege takarítóknál naj 10, csillések és segédmunkások esetében napi 20 krajcár volt. A vájároknakís felvigyázóknak napi 40 krajcár táppénz járt. A temetkezési segély 4—2i frt között 200