Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167
környékén és a vasút mentén elhelyezett nemzeti színű zászlók és a felvirágzott gőzmozdony hirdette, hogy ma nagyfontosságú esemény van, mely nemcsak ezen kis faluban, hanem az egész megyében is még páratlanul áll, hogy az ipar érdekében valaki vasútat építsen. — Reggel tíz órakor a bizottság bejárta a vasútvonalat s mivel mindent a legnagyobb rendben találtak, azt a forgalomnak át is adták." 15 * A bizottság tagjai Perczel Dezső országgyűlési képviselő, Kőry Antal, a vasutak és a hajózási társulatok főfelügyelője, Marschek, az államvasutak felügyelője és forgalmi főnöke és Sebők Kálmán megyei főmérnök voltak. A társulatot Riegel Antal és fia, Riegel Richárd, akik az üzemet vezették, valamint Dankó Antal könyvelő és dr. Schwetz Antal ügyvéd képviselték. Jelen volt továbbá Ziernfeld Ármin a szomszédos váraljai bányának igazgatója, Lőrenthey Imre geológus és Osztrics Mihály járásbíró is. 157 A vasút megépítése természetesen hatással volt az üzem termelésére is, hiszen a feltárt és kibányászott szenet most már vasúton szállíthatták közvetlenül Nagymányokról. Az üzem termelése az iparvágány üzembehelyezése utáni években a következőképpen alakult: 15 * Év Termelés q-ban 1891 65.000 1892 97.900 1893 111.700 1894 129.100 1895 161.200 1896 201.400 1897 215.200 1898 255.510 1899 219.440 1900 276.020 összesen: 1.732.470 q A termelés növelése céljából a szénterület nyugati részén 1900-ban kezdték hajtani a Rezső tárót, mely a széntelepeket szintén harántolta, s időközben 1000 méter hosszúságot ért el. Bányászati nehézségek nem álltak elő. Víz alig volt, metán pedig csak nyomokban. A Szarvas táró közelében szénrakodó, valamint az első üzemi épületek is megépítésre kerültek: a lámpakamra, az anyagraktár és a javítóműhely. 160 Az üzem most már bőséges hasznot hajtott. Amikor 1890-ben meghalt Zimmermann von Gölheim, örököseinek a 75 000,— frt betétösszeget minden nehézség nélkül kifizették. 181 1896-ban Riegel Antal is kilépett a társulásból, s betétrészét 150 000,— frt-ot neki is kifizették. Időközben kivált Riegel Vilmos is és az üzem így egyedül Isbary kezébe került. 181 Isbary az üzem vezetésére Szinger Bálintot kérte meg. Szinger Bálint 1862. június 24-én született Győrszigeten. A bányászati akadémiát Selmecbányán végezte. Szélaknán, Budapesten a Fémjelző és Fémváltó Hivatalnál, Rónaszéken és Aknaszlatinán, a sóbányánál gyakornokoskodott. 1888—1890 májusáig a Bányászati Akadémián az ábrázoló mértani, a szabadkézi rajz és a bányagéptani tanszéken működött tanársegédként. 1890 májusában az Osztrák—Magyar Állam vasúttársaság aninai kőszénbányájánál vállalt ideiglenesen bányamérnöki állást. 1891 nyarán 194
