Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

meg. 1882. február 17-én az éneklőkanonoki uradalomtól segédtárna nyitására kapott engedélyt, és a feltárási munkálatokat meg is kezdte. A táróval 760 méter hosszúságban tárták fel a széntelepeket.

1

''

9 A feltárási munkák során nemesfémtartalmú kőzeteket is találtak, azonban „a kémiai és nemesfémre vonatkozó ellenőrzés és a nemesérctartalmú kőzetek nemesfémtartalmának kivizsgálása nem történt meg."

150 Az új táró neve Szarvas lett, mivel a löszrétegben egy szarvas épen maradt aggancsára bukkantak. A feltárt széntelepek kiaknázására azonban Riegel tőkéje kevésnek bizonyult. Az üzem fenntartása, illetve bővítése nagyobb mennyiségű tőke szerzését tette szükségessé, annál is inkább, mivel Riegel már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a községen áthaladó vasútból kitérőt és 1 km hosszúságú, normál nyomtávú iparvágányt épít a Szarvas táróig. Ugyanis 1875. szeptember 1-től a Dombóvár—Bátaszék vasútvonal 74. számú őrházánál Nagymányok elnevezéssel már vasúti megállóhely létesült.

151 A tőke megszerzése céljából Lovászy Gábor községi jegyző Riegel megbízásából részvénytársaság létrehozásán fáradozott, melyben Simontsits Béla főszolgabíró is támogatta. A részvénytársaság azonban ekkor, 1886-ban nem jött létre, mivel a szükséges 200 000,— frt összegű tőkét biztosítani nem sikerült. Riegel ekkor a hazai és bécsi szaklapokban hirdetést tett közzé, melyben a pénzembereket részvénytársaság alapítására, vagy pedig a bérlet átvételére szólítja fel.

152 A magyar szabad tőke inkább az élelmezési ipar felé orientálódott, az osztrák vállalkozók azonban jelentkeztek a hirdetésre. A részvénytársaság 1887-ben 300 000,— frt alaptőkével meg is alakult. Riegel mellett még három osztrák tőkés lett érdekelt a vállalatban. Riegel Vilmos, aki Riegel Antal unokaöccse volt, továbbá két bécsi pénzember, Zimermann von Gölheim és báró Isbary Rudolf.

133 A Nagymányoki Bányatársaság, Riegel és Társai cégjelzésű társulat első feladatának az iparvasút megépítését tekintette. Erre a célra 1889. augusztus 12-én a község tulajdonát képező 3378. és 4745. helyrajzi szám alatti ingatlanokat 40 krajcáros négyszögölenkénti áron megvásárolta. Ugyancsak 40 krajcáros négyszögölenkénti áron engedte át a község 1889. szept. 20-án a társulatnak a 460, a 3378 és a 4745 helyrajzi szám alatti ingatlanokat is. A képviselőtestület azonban kikötötte, hogy az üzem vezetősége köteles a bányától a Vadvíz árokig a vizek levezetéséről gondoskodni.

154 Erre annál is inkább szükség volt, mivel a Szarvas táró hajtása során nagymennyiségű víz bukkant a felszínre, ami a tárnát elöntéssel fenyegette.

135 Az iparvasutat 1890. augusztus 29-én adták át a forgalomnak. Normál nyomtávú iparvasút építése Tolna megyében eseményszámba ment. A helyi sajtó (Tolna megyei Közlöny) lelkeshangú riportot közöl az eseményről, melyben a vasútnak, a szénbányának a megye fejlődésében való szerepét méltatja. íme: „Az első iparvasút Tolna megyében" „Augusztus 29-én Nagy-Mányok község nagy ünnepélyességnek volt színhelye, mely az egész megyére dicsőségként háramló vállalatnak kezdetét jelezte. Riegel Antal geniális bányász az, aki ezen vállalatnak az élén áll, s ki Tolna megye déli részét virágzóbbá akarja tenni azáltal, hogy Magyarországnak (!) egy újabb szénbányát szolgáltat ezen a vidéken. .. .Riegel Antal vezetése alatt egy szárnyvasútat épített, mely a bonyhádi fővonalhoz csatlakozik s ez lett Tolna megye első iparvasút ja, melynek megnyitását, az az forgalomba hozatalát ülték a nevezett napon. A bánya IS Tanulmányok Tolna megye történetéből 193