Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

széken értekezletet tartottak, melyen Tolna vármegye képviselőin kívül a szomszédos Bács megye küldöttei is megjelentek. Tolna vármegye képviselői között ott találjuk a váraljai bánya igazgatóját, Zirnfeld Ármint, a nagymányoki üzem részéről pedig Riegel Antalt, Riegel Richárdot (Riegel Antal fia), Dankó Antal könyvelőt, valamint Lovászy Gábort, Nagymányok község jegyzőjét. Az értekezlet Perczel Dezső képviselő elnökletével egy öttagú szűkebb és egy több tagból álló bizottságot választott. Az öttagú bizottság feladata, hogy a kérdéses vasút kiépítésének ügyét Budapesten, illetve a parlamentben szorgalmazza. Ennek tagjai: Perczel Dezső, Boda Vilmos Tolna megyei képviselők, Dreschler Ede Baja képviselője, valamint Simontsits Béla, a völgységi járás főszolgabírója és dr. Hegedűs Aladár Baja város polgármestere. A vasút megépítésének ügyét vidéken szorgalmazó szélesebb bizottság tagjai között ott találjuk Riegel Antal és Ziernfeld Ármint is.

140 A bizottságok munkájának eredményeképpen megindult egy egyre szélesedő mozgalom a kérdéses vasút megépítése érdekében. 1893. november 29-én Perczel Dezső felszólalt a képviselőházban a vasút ügyében. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a Bátaszék és Baja közötti összeköttetésre sor kerül, előbb azonban a Duna-híd épül meg,

141 A bizottság tagjait remény töltötte el, hiszen „egy miniszter úrhoz közel álló férfiú nyilatkozata szerint... a Báttaszék és Baja közötti hídon 1896. év őszén a vonat mindnyájunk örömére átrobogni fog."

142 1894. március 15-én Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter vezetésével Bátaszéken küldöttség jelent meg, mely az ötös bizottsággal „megállapodásra jutván, némi eltéréssel az eredeti nyomjelzés elfogadtatott."

143 A vasútépítés ügye azonban megfeneklett. A bizottság tevékenységét fokozza, azonban hiába. Dreschler Ede képviselőházi felszólalására a miniszter válasza lényegében nemleges: „ ... ha az összeköttetésnek létesítése késik ennek oka az, hogy a létesítés a költségek miatt igen meg van nehezítve, mert nemcsak egy dunai hídról, hanem körülbelül 14—15 kilométernyi vasúti vonal megépítéséről is van szó és pedig ártéri területen, ami igen jelentékeny költségeket fog okozni. Emellett pedig figyelembe kell venni a báttaszék—dombóvári vonalak átalakítását is."

144 A tárgyalt időszakban a vasútvonal és a Duna-híd megépítésére nem is kerül sor. Nem sikerül eredményt elérnie az 1898. október 25-én Bánffy miniszterelnökhöz id. Perczel Béla vezetésével indult 200 tagú küldöttségnek sem.

145 Pedig ekkor már a Duna-híd és a kérdéses vasútvonalnak a megépítése már országos ügynek számít. Pécs szabad királyi város is szorgalmazza, és egyben előmunkálati engedélyt is kér Pécs és Bátaszék között megépítendő vasútvonalra.

146 A Duna-híd és a kérdéses vasútvonal megépítésének elodázásában kétségtelenül szerepe van az anyagi nehézségeknek is. A lényegre azonban Pichler Győző szegedi képviselő parlamenti felszólalása világít rá: „Nagyon jól tudom, hogy e híd létesítése ellen Budapesten néhány nagyobb kiviteli cég foglal állást, azonban a miniszter úrnak kötelessége azt mérlegelni, vájjon a főváros felé való folytonos centralizálása a forgalomnak éppen ezen vármegyék (Tolna, Baranya, Csongrád, Bihar) rovására nem ad-e sokkal kevesebb hasznot az országnak, mintha arra is gondolunk, hogy a vármegyék és városok érdekeit is szem előtt tartva, azok forgalmát, kereskedelmét és iparát emeljük".

147 Riegel számára tehát az Alföld piaca továbbra is zárva maradt. A szenet Dunaszegcsőre, az ottani hajóállomás közelébe szállították, ahol a bányának egy időközben kiépített rakodója volt.

148 A feltárási munkálatokat azonban, feltehetőleg bízva a vasútépítési mozgalom sikerében, nem szüntették 192