Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

ja mellett kokszkemencéket létesített, azonban az előállított koksz minősége a szén viszonylag magas hamutartalma miatt gyengeminőségű és így nehezen értékesíthető volt. Ezért került sor a Grün és Kohn-féle vállalkozással való kooperálásra is. A pereskedés ellenére a szénmosót ugyan megépítették, azonban az így nyert koksz hamutartalma még mindig 16—22% között mozgott. Közben a község és a társulat közötti per a szénmosót illetőleg befejeződött. A belügyminiszteri döntés, melyről már korábban szó esett, a községnek kedvezett. A kudarc érzékenyen érintette a társulatot, mely a bajon úgy próbált segíteni, hogy a kokszgyárat leszerelte és értékesítette.

95 E kudarc után a társulat Váralján brikett gyártására rendezkedett be, melyet Riegel Antal eljárása alapján készítettek. Kötőanyagként feltehetőleg valamilyen lisztféleséget használhattak, mivel a brikettgyár mellett szárítóberendezést is létesítettek. A szén hamutartalmán túlmenőleg talán ennek is tulajdonítható, hogy a brikett nem volt időtálló és hamar szétporladt. Ennek ellenére azonban a vasút szívesen vásárolta, és 1874—75-ben a Zágráb—Zákány közötti szakaszon mozdonyok fűtésére ezt használta.

96 A brikett termelését is, akárcsak a koksz készítését, azonban hamarosan beszüntették. Ebben szerepet játszott a gyengébb minőségen túlmenően a magas szállítási költség, valamint a terület erősen gyűrt volta, ami a termelési költségeket ugyancsak megemelte. A Bátaszék—Dombóvár vasútvonal érintette ugyan Váralját is, azonban a rakodást itt megoldani nem lehetett, és így a szenet szekereken kellett a MázaSzászvári vasútállomásra szállítani. A költség (vagonberakással együtt) q-ként 10 krajcárt tett ki, míg a brikett q-kénti ára 57 krajcár volt.

97 Ezért vetődött fel az a gondolat, hogy a váraljai Brikettgyártól egészen a Máza-Szászvári állomásig lóvonatú iparvágányt létesítenek. Erre a vállalat 1875. augusztus 7-én kelt kérvénye alapján előmunkálati engedélyt kapott egy fél évre.

98 Az iparvasút megépítésére azonban feltehetőleg nem került sor, mivel a vállalat ismét nehéz helyzetbe került. Amikor ugyanis a Lajos aknától délre a Gusztáv tárót hajtották, a 200 méterben 1,5 méter vastagságú széntelepeket tártak fel ugyan, de lefejteni ezeket az előállott sújtólégveszély miatt nem tudták.

99 Megpróbálkoztak ugyan 2 db szelelőgőzgép (Ventillátor-Dampfmaschine) beállításával 1875-ben, azonban a kívánt eredményt így sem érték el, s a további fejtést abba kellett hagyni.

100 Az 1867 után meggyorsuló kapitalista fejlődés maga után vonta az ipari burzsoáziának és az ipari proletariátus kialakulását is. A kiegyezés után meggyorsult az ipari burzsoáziának a terménykereskedőkből való kialakulása. Az 1867 utáni évek ugyanis a terménykereskedelem nagyarányú fellendülését eredményezték, melynek következtében sa terménykereskedő burzsoázia kezén jelentős mennyiségű pénztőke halmozódott fel, melyet leginkább a malomiparban gyümölcsöztettek. E terménykereskedőkből alakult ki a magyar nagyipari burzsoázia legjelentősebb rétege. Kisebb szerepe volt nálunk az ipari burzsoázia kialakulásának, annak űn. „szerves" útjának, mely a szabad ipari fejlődés esetén alapvető jelentőségű. A kisiparosok, kisárutermelő mesterek megerősödésével és gyárossá válásával leginkább a gépgyártás területén találkozunk. Jelentősebb szerepet játszott az ipari burzsoázia kialakulásában a hazánkban feltűnő osztrák, német származású gyárosok csoportja, akik tőkéjüket Magyarországon próbálták kamatoztatni. Ezek részben külföldön maradtak, részben pedig áttelepültek, és a magyar ipari burzsoázia tagjaivá váltak. A 185