Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

Balogh Ádám 1708 júniusában ismét kérte a brigadérosi kinevezést. A fejedelem a trencséni vereség utáni napokban, talán Balogh Ádám hűségét megerősítendő, teljesítette kérését: Szécsényben, 1708. augusztus 9-én brigadérossá nevezte ki.

311 Voltak persze, akik jobban ügyeskedtek: pl. Kisfaludy László éppen ebben a kritikus hónapban jött át a fejedelemhez, hogy elragadja „Ádám előtt az pálmát", mint Bercsényi írta, azaz hamarább legyen brigadéros.

312 Októberben Sándor László vezetésével Haraszti Miklós és Selymeczi János, mindkettő Balogh Ádám hadnagya, áthozták és a fejedelemnek bemutatták a Kölesdnél nyert zászlókat. Egyúttal a maguk és más dunántúli tisztek részére kincstári jószágokat kértek. Tudjuk, hogy ugyanebben az időben Balogh Ádám is kérte a somogyvári fiskális jószágot, amelynek évi bérlete 500 forint volt.

313 Rákóczi azonban ennél többet adott: Sárospatakon, december 4-én collationalis levelet állított ki Balogh Ádám részére, s ebben a dunántúli fiskalitásokból 15 000 rénes forint értékű birtokot ígért neki.

314 Simontornya vára 1708 szeptemberében szerepet játszott a Bezerédiféle árulás felszámolásában. Az akció főszereplőjét, Bezerédi Imrét elfogatása után ide hozták, s Eszterházy Antal szigorúan megparancsolta Grajner Antalnak és Horváth Ferencnek, hogy a rabot nehéz vasban őrizzék, kenyéren és vizén tartsák, s mezítelen fegyverrel strázsa őrizze kívül-belül börtönét. Vigyázzanak, nehogy az őrséget fondorlatosan valami árulásra rávegye, mert Bezerédi „practicus ember". Bezerédi „Symony Tornyai fogságban és vásson" ír levelet feleségének szeptember 21-én. Majd az imsósi réven vitték át a rabokat erős katonai kísérettel Eger felé.

3

'

5 A kuruc csapatok ellátásáról, élelmezéséről, fizetéséről adott komor kép színei mellett az 1708. év harcai, győzelmei, elsősorban a kölesdi diadal annál tündöklőbbnek tűnnek. Minden frázistól mentesen megállapíthatjuk: ilyen gazdasági és politikai körülmények között a dunántúli kuruc katonaság az öntudatnak, a függetlenség ügye melletti kitartásnak igen magas fokáról tett tanúbizonyságot. Tolna megye a kuruchatalom utolsó dunántúli bástyája (1708—1710) 1708. december 1-én Eszterházy Antal még utasításokat ad Tolna megye szolgáltatásairól. A hadak téli beszállásolásának elrendezésekor Tolna megyét 15 porta után 187 1/2 orális és 153 equilis portióval rótták meg (az előbbit a simontornyai őrség, az utóbbit Kisfaludy László ezredének kellett szolgáltatni). Ezenkívül a megyének ki kellett állítani 45 zsoldoskatonát és 60 portális hajdút, adnia kellett 105 fekete söveget, 210 pár fehér ruhát, 210 pár delicsizmát, 8 remonda lovat, összehasonlításul megjegyezzük, hogy Zala megye mindennek tízszeresét adta.

318 Ez volt a kurucok utolsó kivetése a megyére, és hogy ebből is mit sikerült megkapniok, nem tudjuk. Simontornya ostroma és bevétele, 1709. Eszterházy Antal 1709. július 12-én Bercsényihez küldött jelentése^ mutatja, hogy az év nyarán a kuruc hatalom Dunántúlon teljesen elszigetelődött, 10* 147