Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

apróval, de kiváltképpen öreggel." A támadóknak egy embere elesett, egy megsebesült, a németek egy dragonyost és egy ágyút vesztettek.

1

" A lovasság közben portyázott, Bezerédi pl. egész Tata alatt járt, onnan tért vissza Földvárhoz június 4-én.

158 Mind Rákóczi, mind Bercsényi tisztában volt vele, lehetetlen, hogy Földvár ostromát „az ellenség béhunt szemmel nézze"^ Nem is nézte. Glöckelsperg altábornagy parancsot kapott Földvár felmentésére."* Június 5-én indult meg Komárom alól 1600 gyalogossal, 2700 lovassal, s engedélyt kapott 3000 határőrvidéki katona és rác felrendelésére is. Tarackos naszádokat és erős tüzérséget vitt magával. Bercsényit azonban — a részletsikerek ellenére is — határozottan idegesítették az ostrom elhúzódásáról érkező hírek. Attól tartott, hogy ez alkalmat ad a császáriaknak ellenintézkedések megtételére: „féltem őköt az rezzenéstül" — írta az ostromló hadakról június 15-én.

161 Glöckelsperg még június 16-án is Budán volt, csak ekkor indult meg Földvár felé. A kurucokkal való összecsapástól ő is tartott, s remélte, hogy nem várják meg őt Földvárnál, hanem felhagynak az átkelő és sánc ostromával.

162 A német csapatok vonulását, gyülekezését figyelemmel kísérő Bercsényi június 13-án Kéren (Nyitra vm. Érsekújvár mellett) kelt levelében figyelmeztette Eszterházy Dánielt: tegnap, 12-én 22 compania német ment le Esztergom felé, s céljuk nyilván az, hogy a budaiakkal egyesülve, a földvári ostromot megszüntessék.

163 Egyes vélemények szerint

164 ez a levél zavarta meg Eszterházyt, aki attól tartott, hogy így két tűz közé kerül. Valószínűbbnek kell tartanunk azonban, hogy Eszterházy már előbb elhatározta az ostrom félbeszakítását és a visszavonulást. Bercsényi fenti levelét ugyanis csak június 16-án kapta meg, a rávezetett jegyzet szerint, ekkor azonban már két napja folyt a kuruc csapatok visszavonulása. Ezt pontosan tudjuk Eszterházy Dánielnek a fejedelemhez írott, eddig nem ismert leveléből. Ez a beszámoló 1705. június 16-án kelt, délután 2 órakor, Bottyán várában. Eszerint Rákóczi 14-én kelt parancsára „tegnap előtt nagj csendeszszen az Agyúkat az Aprosokbul (így!) ki hozattván, a Gyalogot pediglen virratigh bent hagjván az után rendelt seregben minden kár nélkül ki mozdétottam, és a több küllyebb való hadak készen várván," „Földvárrul el nyomultam, tegnap ide Bottyán Várához el érkeztem, mind a Lovast s Gyalogot mind a Sánczokba s mind a Mészőben ugj helyhesztettem, hogj az egj Istennek Ostorán kívül nincsen mitt irtóznom, előttem viselvén ezen kívül Nagyságod Kegyelmes Parancsolatit." És „ugjan ma mind az Ellenségh Motusirul (szándékáról), holl léteiérül, Magunk Dispositioirul, hoszszább váló alázatos Levelemmel udvaroltam Nagyságodnak, mellyet siető Postván küldöttem... Én Kegyelmes Uram Nagyságod Méltóságos Orderenél tovább nem mehetek .. ."

lfi5 Eszterházynak ebből a leveléből kiderül, hogy Földvár ostromának félbeszakítása már június 14-én megtörtént, tehát akkor, amikor Glöckelsperg még Budán tartózkodott. Az ostrom megszakítása a levél szerint Rákóczi beleegyezésével történt, s ezt valószínűnek is kell tartanunk, mert később a fejedelem nem emiatt tett szemrehányást Eszterházynak, hanem azért, amiért átkelt az imsósi hídon a Duna balpartjára. Az is bizonyos, hogy Glöckelsperg serege nem érte el a 6000 főt, ahogyan azt Thaly is állította.

166 A visszavonulás legsúlyosabb következménye az volt, hogy a kuruc csapatok teljesen demoralizálódtak, különösen a jobbparton maradt hajdúság. 112