Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

hiteleshelyi működés időszakában mindennapos volt. Az idézett adatok birtokában megállapíthatjuk, hogy a szekszárdi konvent már a hiteleshelyi tevékenység legelső szakaszában megkezdte hiteles jellegű működését. Ennek a két adatnak alapján nem tudjuk azonban eldönteni, hogy ez a munka mennyire volt alkalomszerű, vagy pedig milyen mértékben függött a felsőbb hatóságok utasításától. Űgy hisszük, ebben az időszakiban még az előtte folytatott ügyekhez adott tekintélyi tanúskodás nem járt együtt oklevéladással, hiszen ellenkező esetben nem találnak rá magyarázatot, hogy miért a székesfehérvári káptalan foglalta írásiba a szekszárdi konvent előtt lebonyolított ügyletet. Az első teljes terjedelmében fennmaradt és a konvent nevében kelt oklevelet 1279-ből ismerjük. Ismét kiegyezésről van szó. A Nána-i Farkas, Joahim és Benedek valamint a tolnai várjobbágyak között pereskedés támadt Gergenzegh föld birtoklásáért. A konvent előtt megjelent, és név szerint felsorolt személyek bejelentették, hogy a megegyezés szerint visszaadják az említett földet a Gergen nevű víz felével a Nána-iaknak.

24 Ennek az oklevélnek tanúsága szerint a hiteleshelyi és oklevéladó tevékenység teljes összefonódását Szekszárdon kb. az 1270-es évekre tehetjük. III. A szekszárdi konvent kiadványai A hiteleshelyi okleveleket két szempont szerint lehet osztályozni: tárgyilag és alakilag. Tárgyilag két nagy csoportot különböztethetünk meg: I. a magánjogi ügyletekről tett bevallások (fassiones) II. királyi vagy bírósági megbízásból végzett közhatósági működés eredményeként létrejött jelentések (relationes) A továbbiakban (kisebb egységekre bontva) ezt a csoportosítást követjük. Alakilag zárt, nyílt (pátens) és függőpecsétes (privilégium) levelekről beszélhetünk. A nyüt levél általában a bevallások, a zárt pedig a jelentések formája volt. Privilégiumok magánjogi és közhatósági aktusról egyaránt készültek, ha azok fontossága az oklevélnyerő számára indokolttá tette.

25 1. Bevallások (fassiones) A bevallások csoportjába tartozik „a feleknek a hiteleshely előtt történt minden jogi természetű akaratnyilvánítása".*

6 Közös jellemvonásuk, hogy a bevallást tevő személyek nem valamelyik felsőbb hatóság vagy bíróság utasítására, hanem kizárólag saját elhatározásukból és szabad akaratukból

27 jelentek meg, és számoltak be ügyleteikről Szekszárdon, a konvent előtt.

28 Indokolt esetekben, azonban a konvent ki is küldte embereit fassiók felvételére. így pl. 1313-ban Cuazna-i Zumíbur özvegye, Kalizno-i Elek ispán lánya kérésiére küldi ki a konvent egyik tagját, aki előtt az özvegy Koazna-i és Corboa-i részbirtokát lányának és vejének adja.

29 Egy másik alkalommal Zenthcozmadamyáni Bedé fia István feleslege vall ügyvédet a szekszárdi konvent Tevelen megjelent embere előtt.

30 Ez a kedvezmény elsősorban a nőket illette meg, akiket így akartak megvédeni az út fáradalmaitól és veszélyeitől. 12