Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

nem támogatta a Volksbund mozgalmat, sőt a hűségmozgalom mellett foglalt állást. A Volksbund helyi vezetője még a pécsi püspöknél is jelentést tett az „elvetemült" plébános ellen.

156 A katolikus papság egy része azért vett részt a hűségmozgalomban, mert a nácizmust és a Volksbundot istentelen, pogány eszmei irányzatnak tartotta, amely ellen a német hívek megtartása érdekében harcolni kell. Virág Ferenc pécsi püspök 1946. január 6-án kelt körlevelében a következőkben emlékezik vissza a hűségmozgalmistákra: A tekintélyes számban itt lakó német lakosság nagy része az utolsó évtized alatt elfeledkezve régi, bölcs hagyományairól, szembefordult a magyar nemzeti eszmével és sok esetben egyházának tanításával is. A nagynémet pogány propaganda szabadon mérgezhette a lelkeket, mert a megalkuvó magyar hatóságok nem vetettek gátat a lelkiismeretlen agitációnak, sőt elő is segítették. A német hívek kisebb része hűségesen kitartott a magyar hazához való tántoríthatatlan ragaszkodása mellett, noha ezért hosszú éveken keresztül csak szakadatlan gáncsoskodást és üldöztetést kellett elviselnie. A tiszta igazság kedvéért ezen a helyen is meg kell állapítanom, hogy a magyar anyanyelvű lakosságnak sejtelme sem volt arról, mit kellett a magyarhű németségnek az utóbbi években elszenvednie azért, mert inkább ragaszkodott a magyarsághoz, mint a hazaáruló német eszmékhez.

157 A német megszállás után a volksbundistákból álló önkéntes SS legények és a Gestapo fokozta a terrort a hűségmozgalmistákkal szemben. A panaszok özönei mentek írásban és szóban a megyék főispánjaihoz, akik továbbították e panaszokat a miniszterelnökhöz, de orvoslás nem történt. Többek között 1944. május 9-én Incze Péter miniszteri tanácsos válaszolt Nikolits Mihály baranyai főispánnak e panaszokkal kapcsolatban. „Legutóbb jelentetted a miniszterelnök úrnak, hogy a megyében elhelyezett SS-alakulatoknak megyédből rekrutált tagjai különféle exessusokkat követtek el azokkal a németekkel szemben, akik annak idején nem jelentkeztek német katonai szolgálatra. A miniszterelnök úr panaszodat szóvá tette a német nagykövet úrnak, aki nagy érdeklődéssel hallgatta a panaszt, s f. hó 7-én előzékeny ígéretet tett arra, hogy elszállítják onnan azokat az SS formációkat, amelyeknek tagjai megyédből rekrutálódtak."

158 Az intézkedésből semmi sem lett. A német megszállás után a Volksbund hozzálátott a hűségmozgalom felszámolásához. 1944. április 19-én Basch Ferencet fogadta Sztójay Döme, s e fogadáson Basch kérte a mozgalom azonnali felszámolását az egész országb

an i58/b Megindulnak a letartóztatások. Kolep Keresztélyt, Wéber Józsefet, Binder Jánosnét mórágyi lakosokat, a zsibriki bírót két társával, a duzsi bírót és sokat másokat letartóztattak. Wéberrel a Volksbundba belépő nyilatkozatot akartak aláíratni, mire Wéber kijelentette: „Ha életem fogytáig is itt tartanak az urak, mégsem, árulom el hazámat".

159 Később Perczel Bélát, Bauer Józsefet, Léhmann Istvánt, mint a mozgalom vezetőit is elhurcolta a Gestapo. Perczel Béla belehalt embertelen meghurcoltatásába. Mayer József és Entz Ádám kisdorogi hűségmozgalmistákat Hőgyész határában kegyetlenül meggyilkolták az SS-katonák.

160 Villánykövesden Wingert Ferencet azért tartóztatta le a Gestapo, mert „a Volksbund ellensége volt" és 1944 nyarán házában indokolatlanul sok lőszert találtak.

161 Leitner János vókányi lakost, volt községi bírót 1944. március 19 után az elsők között hurcolták el és zárták fogdába a halálraítélt politikai foglyokkal együtt, majd Mauthausenbe vitték őket koncentrációs táborba.

162 Aparhant községben az SS Ersatzkommando több hűségmozgalmistát elhurcolt a volksbundisták bejelentése alapján.

163 1944. március 19-e után a hűségmozgalmisták legfőbb harci területe az SS-be történő kényszersorozá15 Tanulmányok Tolna megye történetéből. 225