Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

sok elszabotálása volt. A német főparancsnokság olyan mgeállapodást kötött a Sztójay kormánnyal, hogy a hazánkban élő németeket a magyar kormány kö­teles átengedni német katonai szolgálatra. Dél-Dunántúlon is megindultak te­hát a korábbi önkéntes SS sorozásokkal szemben a kényszersorozások. Nagy­székely község itthonmaradt német férfi lakosságát 1944 nyarán kényszer SS sorozásra hívták be. Az ellenszegülőket karhatalommal vitték a sorozóbizottság elé, ahol kijelentették, hogy nem akarnak SS katonák lenni, s érzésük alá­támasztására közösen énekelték el a Szózatot. 164 Ennek ellenére az SS-be so­rozták be őket, de 98%-uk megszökött onnan, s a magyar honvédséghez állt át. Szökés közben kukoricásban bujdostak, heteken át rejtőzködtek, magyar pa­rasztok szekereiken ponyvákkal takarták be őket, amíg a magyar honvédség alakulataihoz nem kerültek, ahol beöltöztették őket.. . 165 Felsőnánán a hűség­mozgalom tagjai közül többen nem jelentek meg az SS sorozáson 1944 nyarán s a magyar csenőrség kutatta fel a bujkáló hűségmozgalmistákat. 166 Bátaapáti községből 26 fő szökött meg az SS-be való besorolás elől és jelentkezett a ma­gyar hadseregbe. 167 A bonyhádi cipőgyárban a Hűséggel a Hazához mozgalom szervezett agitációt fejtett ki, hogy a munkások lépjenek ki a Volksbundból, és ne menjenek SS sorozásra. Itt a mozgalmat V. J. vezette, aki közel 20 év óta tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. 168 Pedig súlyos büntetést kaptak azok, akik igyekeztek másokat lebeszélni az SS sorozásokon való megjelenésről, sőt még a volksbundistákat is megbüntették, ha nem jelentkeztek az SS-be. 169 1944. júniusában Iván-dárdán is SS sorozást tartottak. A volksbundis­ták pontosan meg is jelentek, míg a hűségmozgalom tagjai kb 50 fő piros-fehér-zöld zászló alatt az utcán gyülekeztek, s e zászló alatt akartak megjelenni a sorozáson. Azonban a helyi magyar csendőr őrs a felvonulást szét­kergette. Ezután az 50 fős csoport Hűséggel a Hazához jelvénnyel jelent meg a sorozáson, mire a német százados felszólította őket, hogy vegyék le a jel­vényt, úgyis SS jelvényt kapnak. Egy-két kivételtől eltekintve nem vették le a jelvényüket, s kijelentették, hogy nem kívánnak a német hadseregben harcol­ni. 170 Voltak olyan községek, ahol az SS sorozások a község lakóinak ellen­állása következtében egyáltalán nem vezettek eredményre. Ilyen községek vol­tak többek között — Szűr és Himesháza, valamint Vókány. 171 Élez Mihály hű­ségmozgalmistát 1944 nyarán kényszerrel sorozták be az SS-be, be is öltöz­tették, amikor rá akarták tetoválni az SS jelvényt megszökött, s 1944 decem­beréig Budapesten bujdosott, majd visszajött Baranyába. 172 Alsónánáról és Fel­sőnánáról, valamint egyéb községekből az SS-be kényszerrel besorozottak ko­sul többen megszöktek. 173 Dörner Heinrich felsőnánai hűségmozgalmista négy ízben szökött meg az SS kötelékeiből, de mindig elfogták és szigorúan meg­büntették. 174 Leidecker Antal két ízben szökött meg az SS-ből. 175 Hőgyészen 1944 júliusában tartották a kén3/szer SS sorozásokat. Pfaff Mátyás hőgyészi hűségmozgalmista az SS sorozás előtt felkereste a sorozásra kötelezetteket, s felszólította őket, hogy szökjenek ki a határba, ha jön a karhatalom. Többen követték tanácsát, s így nem is tudták besorozni őket. 176 1945 után a volksbundisták vagyonelkobzása és kitelepítése ideién a megyei földhivatalok alapos, körültekintő nyomozással igazolták a hűségmoz­galmistákat. A Tolna megyei Földhivatal jegyzőkönyvei — csak néhány példa kedvéért — a következő hűségmozgalmistákat igazolták. Izmény községből Beck János hűségmozgalmista megszökött a német hadseregből. 177 Schiffer Pál újdalmandi lakos a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége által kiállított iga­zolvány szerint a németek ellen harcolt. 178 Pámer Ádám györkönyi lakos 1930 óta a Független Kisgazdapárt tagja volt. s harcolt a németek ellen. 179 226

Next

/
Thumbnails
Contents