Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

Az 1917. karácsonyi újságja már jelzi, hogy az Oroszországban levő hadifoglyok számlálják hazatérésük hátralévő napjait.

320 A közvélemény reménykedve várja, hogy a hosszú ideig távollevő hozzátartozók hazatérjenek, az uralmon levők aggodalma mindinkább növekszik a hazatérőkkel szemben. A belügyminiszter 1918. januárjában értesíti a főispánt, Oroszországban kiterjedt propaganda folyik annak érdekében, hogy a hazatérők itthon terjeszszék a forradalmi eszméket. A Monarchia hadifogságába került orosz katonatisztek közölték, hogy tapasztalni fogják, a hazatérők át vannak itatva a forradalom eszméivel. A kormány feltételezi, hogy a szovjet hatalom elősegíti a forradalmi érzelmű foglyok hazatérését, ezért a katonai hatóságok az ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseket megtették és a hazatérőkről a közigazgatási hatóságokat értesíteni fogják.

321 Egy hónap múlva, február 17-én a főispán bizalmasan közii a főszolgabírókkal, hogy a közeljövőben hazaszállításra kerülő csererokkantak közvetlen szemtanúi voltak az orosz forradalmi eseményeknek és nemcsak a forradalmi eszméket ismerik, hanem a forradalmi célokat megvalósító eszközöket és módozatokat is. Szükségesnek tartja, hogy a rendőrhatóságok a megélénkült szocialista mozgalmakat éberen figyeljék és az e téren tevékenykedőket bizalmasan tartsák felügyelet alatt.

322 További aggodalomra ad okot, hogy a hazatérőknél újságokat, propaganda anyagot találnak.

323 sőt egy hazatért katonánál megtalálják a békéről szóló dekrétumot is.

324 A belügyminiszter fordító irodája a horvát nyelven írt dekrétumot magyarra teszi és a már ismert módon a főispánokon, szolgabírákon keresztül 1918. május l-re valamennyi községi jegyző kezébe eljut.

325 A „Közérdek" márciusban hírt ad arról, hogy az orosz kormány elrendelte a magyar és osztrák hadifoglyok szabadon bocsátását és hazatérésüket elősegíti.

326 A kormány a közönséget előkészíti, hogy a hazatértekkel való találkozás nem lesz egészen egyszerű. A „Közlöny" megírja, hogy a hazatérők két hétig egészségügyi zárlat alatt lesznek, ezt négyheti „erkölcsi vesztegzár" fogja követni, ezután térhetnek haza családjukhoz, de legfeljebb négy-hat hétre.

327 Csaknem egy időben ezzel a katonai hatóság „a nemzetiségi szempontból megbízhatatlanok, továbbá az állami és katonai biztonság szempontjából felügyeletet igénylő és Oroszországból tömegesen hazatérő hadifoglyok elhelyezésére és felügyeletére" Kenyérmezőn átmeneti tábort állít fel.

328 A bizalmas jelentésekből kiderül, a hazatért hadifoglyok kijelentették, ha előre tudhatták volna, hogy ismét katonai szolgálatra igénybeveszik őket, inkább Oroszországban maradtak volna. Egy visszatérő csoport Tarnopolban meghallotta, hogy ismét bevetik őket, visszaszökött Oroszországba. A szabadságoltak közül igen kis létszám jelentkezett az előírt időre ismét szolgálatra. A visszatérők sokat és szívesen érintkeztek orosz hadifoglyokkal, magatartásuk komoly, gondolkodó és zárkózott, gyakran énekeltek orosz dalokat, sokat foglalkoznak az orosz viszonyokkal.

329 A fogadótáborban a hazatérőket három osztályba sorolják: akik ellen bizonyíték van, letartóztatják és bíróság elé állítják; az aggályosokat átmeneti táborba utalják és megfigyelik; a gyanúsakat figyelmeztetés mellett a póttestekhez küldik.

330 A szabadságolt volt hadifoglyoknak az elöljáróságnál jelentkezniük kell, legtöbbször elmulasztják.

331 A belügyminiszter ezt felrója a honvédelmi miniszternek és arra hivatkozik, hogy a megfigyelést a csendőrség és rendőrség nem tudja foganatosítani.

332 1918. júliusában a főispán tájékoztatást kér a volt hadifoglyok magatartásáról. Az izményi jegyző jelenti, hogy a hazatértek idegenkednek a bolseviki eszméktől, de hozzáteszi: „igaz, hogy eddig csupa polgárember érkezett 12* 179