Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139
ide, akik természetesen féltik vagyonukat. A háború céltalan elnyújtásának felvetése azonban nagyon terjed a nép között, mióta kezdenek a hadifoglyok hazajönni." A bátaapáti jegyző jelenti, hogy eddig összesen 17 volt hadifogoly tért haza, ezek között 5—6 egyén „megbízhatatlan, mert már békében is osztozni akartak, nagy fokban szociáldemokrata érzelműek, kiknek fiókegyesületét 10 évvel ezelőtt feloszlattam." A váraljai jegyző jelentése: „Az a mozgalom már most észlelhető, hogy a szabadságidő lejárta után bizony nem szívesen fognak bevonulni szolgálattételre. Ezt mutatja az is, hogy majdnem valamennyien felmentési kérelmet nyújtottak be." 333 A kisvejkei jegyző jelent fel egy hazatért őrmestert, aki előtte forradalmi gondolkodásáról tett kijelentést. A csendőrség lefolytatta a nyomozást, de a jegyzőn kívül senki terhelőén nem vallott. 334 A hadseregen belül is megkülönböztetik az Oroszországból hazatérteket. A menetalakulatok névjegyzékében nevüket vörös ceruzával aláhúzzák, az aggályosokra a névsor jegyzetrovatában utalnak. 335 A hazatértek által hozott eszmék átterjednek a fogadótáborok altisztjeire is, a honvédelmi miniszter ezek személyzetét felülvizsgáltatja. 336 Az egész közigazgatási gépezet a hadifoglyok magatartását figyeli. Arra számítanak, hogy a termést fel akarják gyújtani, 337 úgy tudják, „esküjéhez híven" egyetlen hadifogoly sem megy vissza a frontra. 338 Arról is tud a belügyminiszter, hogy „Vierzehn Tagé Urlaub" (14 nap szabadság) jelszóval a Monarchia összes helyőrségében lázadást készítenek elő. 339 A főispán közli a főszolgabírókkal azt is, hogy a hazatértek a háború mielőbbi befejezése érdekében hajlandók együttműködni az ellenséggel, a katonaszökevényekkel, és egymással összeköttetést tartanak fenn. 340 A keleten volt hadifoglyok hazatérése eggyel több problémát jelentett a bajokon felülkerekedni nem tudó kormánynak. Helyesen írja az izmén yi J e gyző\ hogy egyrészük az oroszországi tapasztalatokról negatívan nyilatkozott. A tömeg azonban, és ezt a főispán látja helyesen, nemcsak a forradalmi eszmékkel, hanem a forradalmi eszközökkel is megismerkedett. Az 1918. évi katonai zendüléseket minden esetben a hazatért hadifoglyok vezették. Ez az öntudatossá vált tömeg mindinkább meggyorsította az erjedés régen megindult folyamatát. A válság 1917. végére, 1918. elejére az élet minden területére kiterjed. Korábban természetesnek látszó jelenségek most már aggasztó, következményei a háborúnak. Az első évben már 20 orvos, a megye orvosainak egyharmada teljesít katonai szolgálatot, 341 az utolsó évben a bonyhádi járásban már csak két orvos őrködik a közegészségügyek felett. 342 Elterjed a himlő és a tífusz, majd Pakson vérhasjárvány tör ki, a betegek száma jelentős és a járvány sokáig tart. 343 1917—1918 telén a megye 87 községében lépett fel fertőző betegség 1198 esetben, ebből 26 községben 660 esetben vérhast találtak. Ezt a nagytömegű beteget és az állandó orvosi felügyeletet igénylő 6000 főnyi hadifoglyot kellett ellátnia a csökkent orvosi személyzetnek. 344 1918. őszén megjelenik a spanyolnátha, tömeges megbetegedés és számos haláleset kíséri. 345 Októberre a teveli orvosi körzetben 400 beteg van, többen meghalnak, orvosuk katonai szolgálatot teljesít. 346 A spanyolnátha pusztító elterjedése miatt bezárják a mozikat, kávéházakat, társasköröket, egyleteket és szórakozóhelyeket, összejövetelek tartását megtiltják. 347 A közoktatás hasonló helyzetben van. Már a háború elején száznál több tanító vonult be katonai szolgálatra, 348 1917-ben a tanfelügyelő csak a népoktatás visszafejlődéséről tud számot adni, mert a megcsökkent létszámú tanítóságot a közigazgatási hatóság közellátási munkára veszi igénybe. 349 100
